Háromszáz Boeing Kínának! Plusz egy befejező központ...

Sokatmondó gesztus: Hszi Csin-ping kínai elnök nem Washingtonban, hanem Seattle-ben kezdte meg hivatalos amerikai körútját, a gép nem Seattle Tacoma repülőtéren, hanem Paine Fielden szállt le, ahol az elkészült szélestörzsű Boeingok először emelkednek a levegőbe. Az államfő Everettben az óriási repülőgép-megrendelés mellett fontos kooperációs programokról tett bejelentést amerikai partnereivel.

Természetesen a legnagyobb feltűnést a háromszáz gépre szóló megállapodás kelti, amelynek pontos részletei nem ismertek, csak annyit lehet tudni, hogy kétszáznegyven gép közvetlenül a kínai légitársaságok birtokába kerül majd, közülük százkilencven lesz 737-es és ötven lesz szélestörzsű gép. A többi hatvannak viszont két kínai lízingcég lesz a tulajdonosa, ezek mind egyfolyosós 737-esek. Arról sem árultak el egyelőre részleteket, hogy a 737-esek melyik generációjáról van szó, a most gyártásban lévő NG-sorozatról, vagy arról a továbbfejlesztett MAX verzióról, amelynek első példányát most szerelik össze Rentonban. Mindenesetre az üzlet értéke listaáron 38 milliárd dollár.

A megállapodás egyfelől már pénzügyileg is véglegesített fix rendeléseket és opciós lekötéseket jelent, megintcsak ismeretlen arányban. Az elnök a szélestörzsű gépek gyártóhelyén, Everettben külön beszélgetett a Boeing 787-es típusfőpilótájával, ebből vonják le sokan azt a következtetést, hogy a kétfolyosós gépek között esetleg kitüntetett mennyiségben szerepel majd ez a kompozitépítésű típus, amelyből egyébként már jónéhány repül kínai légitársaságoknál.

Ugyancsak fontos fejlemény, hogy a kínai repülőgépgyártó, a COMAC partnerségében a Boeing 737-es „Completion Centert” hoz létre, ami azt jelenti, hogy a kontinensnyi ország új keskenytörzsű Boeingjait már összeszerelve, a sárkányt és a hajtóműveket, a gép berendezéseit tekintve kész állapotban, de még „zölden” átrepülik, és a kínai cégnél történik meg a belső berendezésük, festésük és átadásuk. Aminek részben az a jelentősége, hogy a nagy számban forgalomba álló 737-esek úgymond „közelebb kerülnek” a kínai megrendelőkhöz, ez nyilván javít a karbantartási-üzemeltetési háttéren is.

De a Boeing számára az is fontos, hogy a MAX gyártásának beindításával alaposan túlterhelt rentoni telep valamelyest fellélegezhet majd, hiszen a gépek egy részének végső munkálatait nem kell ott elvégezni: a Boeing közleménye a máris mozgolódó szakszervezetek megnyugtatására siet hozzátenni, hogy mindez nem jelenti a 737-es program alkalmazotti létszámának csökkentését. (Egyébként hasonló központot a konkurens Airbus is létrehoz Kínában, a kétfolyosós A330-asok befejező munkálatainak elvégzésére, ugyanakkor Tiencsinben működik az az összeszerelő sor, amelyből eddig már kétszáznál több, az A320-as gépcsaládhoz tartozó egyfolyosós utasszállító került ki.)

Egy másik bejelentés szerint a Boeing hosszú távú stratégiai jellegű együttműködést alakít ki a kínai technológiai fejlődést koordináló szervezettel, a Nemzeti Fejlesztési és Reform Bizottsággal, az egyszerű ipari kooperáción túl az amerikai fél segít a repülés környezeti hatásainak mérséklésében, az új kínai légi ipar szakembereinek és vezetőinek képzésében, és hozzájárul a kínai légiközlekedés biztonságának, hatékonyságának és teljesítményének javításához.

És még egy érdekes megállapodás: a Boeing részt vesz abban a programban, amelynek során kínai mezőgazdaság hulladékból bio-üzemanyagot állítanak elő. Tekintve a hatalmas ország kiterjedt agráriumát, ez feltehetően rendkívül komoly biokerozin-bázis kialakítását jelentené, ami legalább részben függetlenítené a kínai légiközlekedést a hagyományos, kőolajalapú üzemanyagtól, másfelől nagyban csökkentené a Kínában oly sok gondot okozó környezeti terhelést, szennyezőanyag-kibocsátást.

A Boeing számára Kína a legnagyobb piac az Egyesült Államokon kívül. Eddig több mint 1600 gépet adott át az amerikai gyártó kínai társaságoknak; a Boeing által készített utas- és teherszállítók egynegyede, ezen belül a 737-esek egyharmada kerül a földrésznyi országban forgalomba. Jelenleg a kínai polgári flotta több mint felét teszik ki a Rentonban és Everettben készült gépek, miközben a teljes típusválaszték gyártásában részt vesznek kínai beszállítók. A Boeing legutóbbi prognózisa szerint Kínában a következő húsz évben 6330 új polgári repülőgép áll szolgálatba, 950 milliárd dollár összértékben.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!