Gripenek a szlovén égbolton, kiterjesztett légvédelem

Hende Csaba magyar és Roman Jakic szlovén védelmi miniszter a kecskeméti bázison írta alá a Magyarország és Szlovénia közti repülő és légvédelmi szakterületeken történő katonai együttműködésről szóló megállapodás módosítását. E rövid hír nem hozná izgalomba a katonai repülést érdeklő olvasókat sem. Amennyiben azonban a hír mögé nézünk, megállapítható, hogy a Gripen-program újabb mérföldkőhöz érkezett.

Szlovénia 2004-es NATO csatlakozásakor bejelentette, hogy nem tudja biztosítani a NATO által elvárt légtérvédelmi képességet. Szintén nem képes az 1944-ben a Nemzetközi Polgári Repülésről szóló 52 állam által aláírt Chicagói Egyezményt maradéktalanul betartani.

Szlovénia nem rendelkezik hangsebesség feletti harci repülőgépekkel. Légflottája a 15. Repülőezred állományába tartozik, amely Cerklje ob Krki repülőbázison települt. Repülőgép-állománya: három Pilatus PC-9M felfegyverzett gyakorló repülőgép, három PC-9 iskolagép, egy L-410UPV-E szállítógép, valamint tizenhárom felfegyverzett forgószárnyas: nyolc B-412-es, három B-206-os és két SA-352-es helikopter. A légvédelem Roland II közepes hatómagasságú légvédelmi rakétakomplexumokból, valamint SA-16-os és SA-18-as kis hatótávolságú kézi légvédelmi rakétákból áll.

A NATO egyesített légvédelmi rendszerének (NATINADS) keretében Olaszország vállalta a békebeli légirendészeti feladatok ellátását. Hazánk már viszonylag korán 1996-ban aláírta Szlovéniával repülő és légvédelmi szakterületen az együttműködést. Az együttműködés keretében már ekkor előtérbe került, hogy az olaszok helyett hazánk légiereje biztosítsa a légirendészeti feladatokat délnyugati szomszédunknál. A rendszerben álló MIG-29 vadászrepülőgépek azonban kecskeméti bázisról számolva, nem voltak megfelelő hatósugarúak, és nem rendelkeztek elég repülési idővel, hogy a feladatnak eleget tegyenek. Az orosz vadászgépek alacsony hadrafoghatósági aránya, szintén nem kedvezett a kiterjesztett légirendészeti feladat ellátására.

A Gripenek beszerzésével a helyzet megváltozott. A svéd negyedik generációs többfeladatú harci repülőgép hatótávolsága vadász konfigurációban (póttartály, 4 AIM-120C5 AMRAAM és 2 AIM-9L-1L Sidewinder) közel azonos, mint a 29-esé, azonban a légirendészeti feladatok ellátására nem szükséges látóhatáron túli BVR fegyverzet hordozása.

A légirendészeti feladatok közé tartozik a rádiózás és a nemzetközi légiközlekedés szabályait megszegő repülőgépek vizuális azonosítása, azok biztosított légtérben történő biztonságos repülésének biztosítása, kísérete, esetlegesen leszállítása előre kijelölt repülőtérre, illetve a civil repülőgépek eltérítése, és fegyverként való felhasználásának megakadályozása.

Ezekre a feladatokra, a légirendészetre bevetett harci repülőgépnek elégséges egy-két közelharc rakéta-függesztmény, illetve a beépített csöves tűzfegyver. A magyar 59/1. Puma Harcászati Vadászrepülő-század ezen felül rendelkezik öt Litening III. típusú célmegjelölő konténerrel, amelyet a levegő–föld (A–G) feladatok mellett lehetséges repülőgépek távoli azonosítására is felhasználni.

A JAS-39C Gripen vadászbombázók három póttartályos konfigurációban közel 3300 kilométer hatótávolságúak, és ebben az esetben is képesek két légi közelharcrakétát és a célmegjelölő konténert hordozni. Az aláírt megállapodás módosítása nem azt jelenti, hogy egyedül a magyar Gripenek őrzik tavasztól Szlovénia légterét, hanem, hogy az olasz légierővel közösen együtt látja el hazánk a feladatot.

A szlovéniai magyar/olasz légtérmegosztás nem publikus, de a spanyolországi Torrejonban lévő NATO Légierő Harcászati Vezetési Elem döntése alapján emelik a levegőbe vagy a kecskeméti Gripeneket, vagy a Grossetoi 4. repülőezred Eurofightereit.

Roman Jaksic a Szlovén Légierő 01 oldalszámú L-410UPV-E szállító repülőgépével pénteken 8 óra tájban érkezett Magyarország légterébe, ahol elfogta gyakorló QRA-ra felszállt, 37-es és 38-as oldalszámú JAS-39C Gripen. A szlovén repülőgépet Kecskemét Repülőbázisra kísérték, ahol a szlovén minisztert leszállás után magyar kollégája katonai tiszteletadással fogadta. A himnuszok és a díszmenet után Varga Szabolcs őrnagy a 32-es oldalszámú Gripen Charlie-val látványos bemutatót repült. A bemutató után az egyik hangárban a 31-es és 36-os Gripent és a melléjük kirakott fegyverzetet tekintették meg a politikusok, majd aláírták a megállapodást és sajtótájékoztatót tartottak.

Magyarországnak jelentős többletköltséget nem jelent a kiterjesztett légtérvédelem, mivel a feladat ellátása a Gripen flotta éves repült óra keretének terhére történik. Hende Csaba nem említett bevételt sem, pedig általános a NATO-n belül, hogy akár a balti államok feletti, akár az izlandi légirendészeti feladatokat ellátó nemzetek ellentételezést kapnak a harci repülőgépekkel nem rendelkező országoktól. Újságírói kérdésre, miszerint hogyan alakul tovább a Gripen-program, a magyar honvédelmi miniszter kijelentette, hogy a 2015-ös balti légtérvédelmi feladatra a felkészülés folytatódik. A választásokig a Gripen-programban változások nem lesznek, ami azt is jelenti, hogy hazánk továbbra sem szerzi be a vadászbombázók fegyverrendszerébe integrált, fillérekbe kerülő Mk. sorozatú repülőbombákat, amelyek szükségesek lennének a drága és minimális mennyiségben rendszeresített AGM-65 Maverick betonromboló és páncéltörő rakéták mellé a földi csapatok hatékony támogatására, illetve a jelenlegi szimulált bombavetés gyakorlására.

A cikkíróban felmerül a kérdés, hogy a balti légtérvédelmi misszióra való gyakorlásnak nem lenne-e egyik megfelelő módja, ha Nyugat-Magyarország repülőtereire (Pápa, Sármellék) időnként legalább néhány napra kitelepülne 2-4 Gripen. Egyrészt 100–200 kilométerrel közelebb lennének a szlovén légtérhez, ami QRA esetén nagy előny, másrészt gyakorolnák a repülőgépek nem saját bázison történő kiszolgálását.

* * *