Figyelem: változó hajózási szabályok
Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter július 19-én módosította a hajózási képesítésekről szóló 2001-es, a víziközlekedés rendjéről szóló 2011-es, valamint a tengeri hajók felszereléseiről és ezek megfelelőség feltételeiről, illetve tanúsításáról szóló, ugyancsak 2011-es korábbi jogszabályokat.
A Magyar Közlöny idei 124. számában megjelent rendeletet és annak mellékleteit mindenkinek érdemes áttanulmányoznia, aki hivatását gyakorolva vagy kedvtelési célból, valamilyen kapcsolatban áll a belvízi és tengeri hajózással – írja a TTG hírlevele.
A hajózási képesítés megszerzéséhez szükséges vizsgák részletes szabályait és új feltételeit, valamint a vizsgabizottság működési rendjét a rendelet 7. számú melléklete tartalmazza. Belvízi hajózási képesítések esetén a vizsgák feltételeként meghatározott gyakorlati időként az indulási és érkezési kikötő között úton lévő hajón szolgálatban töltött – hajós szolgálati könyvben igazolt – időtartamot kell figyelembe venni oly módon, hogy 12 hónap gyakorlat 180 nap gyakorlati idővel teljesíthető, belvízi hajózásban pedig 365 egymást követő napon belül, legfeljebb 180 nap gyakorlati idő vehető figyelembe. A tengeri, partmenti vagy halászhajózásban 250 nap gyakorlati idő számítható 12 hónap gyakorlati időnek.
A hajó karbantartási, telelési és várakozási ideje 60 nap időtartamig szolgálatban töltött időnek számít. Az 1994. június 1-jét követően szerzett belvízi vagy tengeri hajózási gyakorlatot a hajós szolgálati könyvvel, tengerész szolgálati könyvvel vagy azok kivonataival kell igazolni. Az ezekben szereplő bejegyzés akkor tekinthető igazoltnak, ha azt a hajózási hatóság hitelesítette. A belvízi kedvtelési célú kishajó-vezetői elméleti vizsgára bocsátás feltétele a betöltött 17. életév.
A víziközlekedés rendjéről szóló korábbi rendelet, illetve annak melléklete (Hajózási Szabályzat) módosulásával a „motorcsónakkal, motoros vízi sporteszközzel és kisgéphajóval” szövegrész helyébe most a „gépi erővel hajtott kishajóval, csónakkal, vízi sporteszközzel” szöveg lépett. A sikeresen vizsgázók részére a hajózási hatóság az alábbi okmányokat állíthatja ki: Bizonyítvány hajós képesítésről, Belvízi hajóvezetői bizonyítvány, Belvízi hajózási rádiótelefon kezelő bizonyítvány, Vonalvizsga bizonyítvány, Bizonyítvány az ADN szerinti különleges ismeretekről (veszélyes áruk szállítása esetén), Tengerész képesítő bizonyítvány, Tengerésztiszti képesítő bizonyítvány, Tengeri általános (vagy korlátozott) rádiókezelő bizonyítvány, a kedvtelési célú kishajó-vezetői vizsga alapján pedig Nemzetközi kedvtelési célú hajóvezetői bizonyítvány. A belvízi kedvtelési célú kisgéphajó- vagy vitorlás kishajó-vezetői képesítéssel már rendelkező jelöltnek a további belvízi kedvtelési célú képesítés megszerzésekor hajózási szabályzat tantárgyból nem kell vizsgáznia.
Fontos változás még, hogy közforgalmú személyszállítást végző vízijárművet fürdés céljából elhagyni tilos. Kivételt jelentenek azonban ez alól a közforgalmú személyszállítással egybekötött idegenforgalmi szolgáltatást nyújtó vállalkozások vízijárművei, ha a fürdőzők fedélzetre visszajutása megfelelően biztosított, a hajó személyzete – mentésre készenlétben – a fürdőzőket figyelemmel tudja kísérni, a kötelező mentőeszközön kívül egy 25 méter hosszú felúszó kötéllel felszerelt mentőgyűrű és egy 20 méter hosszú, legalább 12 mm átmérőjű felúszó műanyag kötél is rendelkezésre áll.
A Hajózási Szabályzat módosulása nyomán, kikötőn kívül vízijármű a nádas állományának károsítása nélkül vesztegelhet. Amennyiben a karóhoz kikötve vesztegel, a járművön lévő adatokat a karón is – tartósan rögzítve vagy jelölve – fel kell tüntetni. A veszteglést követően a karót a mederből el kell távolítani. A módosított jogszabály előírja többek között a csónakok (kajakok, kenuk, kilbótok, szkiffek, dublók, triplettek, versenycsónakok stb.) kötelező felszereléseit is.
