Feljelentés a MÁV Hajdú Kft. privatizációja ügyében
Budai Gyula úgy tájékoztatott: május 10-én érkezett hozzá közérdekű bejelentés a debreceni MÁV Hajdú Kft. privatizációja ügyében. Ezt néhány nappal később továbbította Szarvas Ferencnek, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatójának, majd szeptember végén megérkezett hivatalához a vasúttársaság által készített ellenőrzési jelentés. Mindezek alapján az elszámoltatási kormánybiztos az Országos Rendőr-főkapitányságon feljelentést tett, amelynek tényállásában felidézi, hogy a kormány 1999 októberében határozott a MÁV által állami kezességvállalással felvett fejlesztési hitelek átvállalásáról, egyben kötelezte a vasúttársaságot egy olyan vagyonhasznosítási koncepció kidolgozására, amelynek célja, hogy a vasút működéséhez nem elengedhetetlenül szükséges vagyontárgyakat és üzletrészeket hasznosítsák, értékesítsék.
Ennek érdekében – folytatta – a MÁV 2000 elején megrendelte a Pannonauditor Kft.-től a MÁV Hajdú Kft. üzleti értékének és a bérelt ingatlanok forgalmi értékének meghatározását. A kormánybiztos megállapítása szerint azonban a vagyonértékelés elnagyolt lett, nem volt következetes, ami miatt a céget a tényleges értékénél alacsonyabb áron adták el 2001-ben. Ezek alapján a MÁV kártérítési igénnyel léphet fel a Pannonauditor Kft.-vel szemben – véli.
Budai álláspontja szerint egyébként azzal, hogy a privatizáció során a két ingatlanra és a MÁV Hajdú Kft. üzletrészére csak együtt lehetett pályázni, a MÁV szűkítette a versenyt, ugyanis a szakmai befektetők nem akartak ingatlant vásárolni, vagy csak a működéshez feltétlenül szükséges ingatlant kívánták volna megvenni. Összegzése szerint az ingatlanok és az üzletrész együttértékesítése miatt minimum negyvenmillió forint kár érte a MÁV-ot.
A kormánybiztos mindemellett kitért arra is, hogy az egyik ingatlan eladása körül problémák merültek fel a korábbi bérlő követelési igénye miatt, s a MÁV-nak így végül vissza kellett vennie korábban eladott debreceni ingatlanját, a vételárat pedig kamatokkal, valamint perköltséggel együtt – összesen 320 millió forintot – vissza kellett fizetnie.
Budai kifogásolja azt is, hogy – mint írta – az üzletrészről szóló adásvételi szerződés visszamenőleges módosításával elmaradt az osztalékkifizetés, ami miatt a MÁV-ot több mint ötvenmillió forint kár érte. Ahogyan amiatt is – folytatja –, hogy bár a szerződés szerint ha az új tulajdonos nyolc éven belül létszámleépítést hajt végre, a felmondástól számított nyolc év leteltéig hátralévő időre járó munkabérnek megfelelő összeg öt százalékát köteles a MÁV részére megfizetni. A kormánybiztosi tájékoztatás szerint 2000 és 2007 között majdnem 200 fővel csökkent a MÁV Hajdú Kft. létszáma, az ötszázalékos fizetési kötelezettség teljesítéséről azonban nem találhatók adatok a vasúttársaság irattárában.
