Felemás helyzetben

Bár az eredetileg tervezetthez képest kevesebben (Wáberer György, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete és Iszak Tibor, a Magyar Szállítmányozói és Logisztikai Szolgáltatók Szövetsége elnöke távol maradt) vitatták meg a hazai logisztikai iparág helyzetét és versenyképességét, a konferencia záróeseménye számos kérdésre így is választ adott.

Lennert Áron Márk, a Nemzetgazdasági Minisztérium belgazdasági helyettes-államtitkára szerint még bőven van fejlődési lehetőség, hiszen a magyar logisztikai ágazat jelenleg a nemzeti össztermék hat százalékát állítja elő, míg nyugaton a tíz–tizenkét százalékát. A helyettes-államtitkár optimistán nyilatkozott a jövőt illetően, mondván a gazdasági környezet elemzésének eredményei szerint konjunktúrának nézünk elébe. Lennert Áron Márk beszélt arról is, a kormány tisztában van a hajózás, a vasút az áruszállítás terén nyújtott előnyeivel, és szeretné a részarányukat növelni. Kiemelte a szakemberképzés jelentőségét is, egyúttal utalt arra is, az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. és a NiT Hungary ingyenes gépjárművezető képzésére 23 ezren jelentkeztek – mintegy ötmilliárd forintos európai uniós és hazai forrásból csaknem hatezer ember gépjárművezető-képzését finanszírozza a kormány.

A vízi áruszállítás érdekeit képviselő Szalma Béla, a Dunai Kikötők Szövetsége elnöke erre reagálva jegyezte meg, ők is szívesen csatlakoznának egy ilyen programhoz, nekik ugyanis a feladataik ellátáshoz legalább 100–120 hajóskapitányra lenne szükségük. Szalma Béla szerint a jelenleg az áruszállítás volumenéből körülbelül két–három százalékkal részesedő hajózás a megbízhatóság és a kiszámíthatóság révén javíthat a helyzetén. Sajnos ez a kikötőknél nem működik, mivel a Dunában nincs víz, a 3000 tonnás hajók legfeljebb ezer tonnát rakodhatnak. (A konferencián Mészáros Csaba, a BME docense taglalta a dunai vízlépcsők hiányának következményeit – ezek közül a fajszi megépítése valószínű a közeljövőben, a bővülő Paksnak ugyanis égető szüksége lesz megfelelő mennyiségű hűtővízre.) Így hiába fejlesztik a hazai Duna-szakasz kikötőit mintegy 25 milliárd forintból, ezzel a két minőségi tényezővel víz híján nem szolgálhatnak.

Fülöp Zsolt, a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége elnöke közlése szerint „Magyarország európai fuvaros lett”, hiszen legalább 3000 korszerű kamion, és nem egyszer külföldi társaságok szolgálatában álló 5000 magyar gépkocsivezető fuvaroz a határainkon túl. További 5000 jármű szolgáltat belföldön, és jóllehet a közút nem áll rosszul nemzetközi összehasonlításban sem, utalt egy korábbi előadásra, amelyben Izsák József, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesület elnökségi tagja vég nélkül sorolta azokat a piacvédelmi visszásságokat, amelyek miatt a hazai fuvarozók az engedély nélkül beszivárgó külföldiekkel szemben jelentős versenyhátrányt és piacvesztés szenvednek – belföldön. A közúthoz képest a logisztikai iparág súlya ugyan jóval kisebb, de a logisztikai központok felkészültek – mondta Fülöp Zsolt.

Vizsy József, a Magyar Vámügyi Szövetség elnöke többek között a jogalkotó és a vámszakma között párbeszéd fontosságát hangsúlyozta. A szervezet véleményét kikérik a tavasszal hatályba lépő új Közösségi Vámkódex végrehajtásának hazai jogszabályi környezetbe illesztéséről is. Az új vámszabályok számos mélyreható változást hoznak a hazai vámkezelési, logisztikai tevékenységet végző társaságok életében, hiszen tekintettel kell lenniük a hazai vállalkozások érdekeire is.

– Sokáig mantráztuk, hogy a Magyarország vasúton geopolitikailag elkerülhetetlen. Hát nem az! – kezdte mondandóját Hódosi Lajos, a Hungrail ügyvezető igazgatója.  Az árufuvarozás észak–déli irányban ugyanis Ausztria felé terelhető, és ennek érdekében a szomszédos ország mindent meg is tesz. Nem lendítenek a vasúti áruszállítás pozícióin a határzárak és a koordinálatlan pályafelújítások sem. A Hungrail javaslata szerint javíthatna a helyzeten a vágányzárak összehangolása, a megfelelő kerülőútvonalak kijelölése és a késettség esetén nyújtott kompenzációk méltányos rendszerének kialakítása – persze az sem utolsó szempont, ha van mit szállítani. Ezzel összefüggésben a fejlődés kulcsa az árualap bővülése. A kelet–nyugati irányú szállításokról megemlítette, hogy vannak olyan forgalmak, amelyeket képtelenek Szlovákiánál (Ágcsernyő) „lejjebb” hozni, mivel a szlovákok olyan gazdaság és politikai előnyöket kínáltak fel az oroszoknak, hogy azok őket tekintik elsődleges tárgyalópartnernek, az orosz–ukrán válság pedig tovább nehezítette a helyzetet – a vasút jelenleg nem versenyképes a közúttal szemben. Hódosi Lajos ugyanakkor a gépjárművezető-képzésre hivatkozva kilátásba helyezte, megteszik a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a vasút is megkaphassa azokat az előnyöket, amelyeket a közút élvez.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!