Erősödő állami szerepvállalás a dunai hajózásban

Boros Anita vagyongazdálkodásért felelős helyettes államtitkár nyitotta meg a Nemzetközi Dunai Hajós Konferenciát Budapesten. Az államtitkár elmondta, a Duna kiemelkedő jelentőségű az állam számára, mivel számos, jelenleg kevéssé kihasznált előnyéből lehetne profitálni a szakmapolitikai elképzelések összehangolásával.

A közlekedéspolitikai, fejlesztéspolitikai, környezetvédelmi, természetvédelmi, sportinfrastruktúra-fejlesztési és nem utolsósorban vagyongazdálkodási célokat érdemes az egymást erősítő, egymásra épülő eszközök feltárásával megfogalmazni. Nemzetgazdasági és vagyonpolitikai szempontból is kiemelkedő jelentőségű fejleménynek nevezte, hogy a korábban állami, majd magántulajdonba került hajózási gazdasági társaságok visszaszerzésével fokozódott az állam dunai hajózásban betöltött szerepe. Az állami tulajdonában lévő három hajózási társaság közül személyhajózási stratégiai szempontból megkerülhetetlen a MAHART PassNave Kft., amely a Duna teljes szakaszán a legnagyobb működő hajóparkkal rendelkező személyhajózási és kikötő-üzemeltető társaság.

Az NFM szakmapolitikai szinten elkötelezett abban, hogy a nemzetközi hajók ne csak Budapesten, hanem vidéki városokban is kikössenek. A belvízi árufuvarozás versenyképességének erősítése érdekében számos infrastrukturális, logisztikai és kapacitásbővítő kikötőfejlesztés valósult meg a Közlekedési Operatív Program támogatásával, egyebek mellett Baján, Csepelen, Dunaújvárosban, Győr-Gönyűben és Mohácson.

A MAHART PassNave Kft. saját forrásból önálló beruházásokat is megvalósít, ennek látványos példája a visegrádi és dömösi hajóállomások megújítása. A közlekedési infrastruktúra korszerűsítése mellett számos árvízvédelmi beruházás is történt a Dunán, döntő részben a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretein belül. Ezek közül kiemelendő a Duna projekt, melynek elsődleges célja a folyó árvízvédelmi rendszerének megerősítése, az árvízi veszélyeztetettség csökkentése volt. A beruházás keretében több mint 28 milliárd forintos uniós támogatás felhasználásával közel 200 töltéskilométer hosszon fejlesztették a magyarországi Duna-szakaszt.

A Nemzetközi Dunai Hajós Konferencia a nemzetközi folyami hajós szakma legfontosabb és legnívósabb magyarországi eseménye. A jubileumi konferencia első napján az egyes hajózási útvonalak szakpolitikai kezelésével, fejlesztési lehetőségeivel, biztonságpolitikai és turisztikai kérdésekkel foglalkoztak a magyar és külföldi meghívottak.

A Duna eddig ki nem használt áruszállítási potenciáljának kiaknázására tervezett fejlesztéseknek azonban csak akkor lehet értelme, ha a Dunában stabilan lesz elég víz, ezért a 3000 tonnás hajók legfeljebb ezer tonnát rakodhatnak – mutatott rá a vízi áruszállítás érdekeit képviselő Szalma Béla, a Dunai Kikötők Szövetsége elnöke még az októberi velencei közlekedéslogisztikai konferencián.

* * *