Épülhet a Rail Baltica kaunasi csomópontja

A létesítményt Litvánia egyik legfontosabb logisztikai központjának szánják.

A balti ország közlekedési és hírközlési minisztériuma, valamint a litván vasúti infrastruktúra-kezelő LTG Infra a spanyol Ardanuy Ingeniería S.A. tanácsadó céget bízta meg a Rail Baltica fontos csomópontjának létrehozásával, mely a tervek szerint 1 milliárd 65 millió eurót, vagyis több mint 380 milliárd forintot fog kóstálni. A terveket várhatóan 2022 szeptemberében fogadhatják majd el, az építési munkálatokkal pedig 2026 végéig készülhetnek el.

Az infrastruktúra-kezelő szerint a beruházás fontos a modern logisztikai trendekhez való alkalmazkodáshoz, és jelentős lökést fog adni a litván közlekedési hálózatnak. A cél az, hogy 2026-ra a csomópont ne csak az európai normál nyomtávú vonatokat tudja majd kezelni, hanem az intermodális teherszállítás iránti egyre növekvő igényt is kielégítse.

A beruházás során egyes vágányokat újjáépítenek, útátjárókat korszerűsítenek, létrehoznak új épületeket, vasútállomásokat, valamint a kaunasi intermodális terminált. Ezeken felül megtörténnek a kapcsolódó közúti, gyalogos és kerékpáros infrastrukturális fejlesztések, továbbá közművek, többek között a 330 kilovoltos elektromos hálózat és a gázvezetékek kiváltása. A munkálatok elkészülését követően átépítik majd a kaunasi személypályaudvart is, a teherforgalmat pedig a Rail Balticáról a Rokai felé vezető vasútvonalra terelik át – számol be a Rail Freight.

Az Észak-Európa jelenlegi legnagyobb vasúti beruházásának számító Rail Baltica célja, hogy nagysebességű vasúti összeköttetést hozzon létre a Baltikum, Közép-Európa északi része, valamint Nyugat-Európa között. A kétvágányú, villamosított, normál nyomtávú pálya a lengyel főváros Varsótól indulva érinteni fogja Litvániában Kaunast, a főváros Vilniust, Panevėžyst, a lett főváros Rigát, Észtországban pedig a fontos kikötővárosnak számító Pärnut és a főváros Tallinnt. A távlati célok között pedig tovább nyúlik majd nyugati irányban Berlinig, észak felé pedig komppal vagy később egy föld alatti alagúttal a finn főváros Helsinkiig. A vonal a Baltikumban 870 kilométer hosszan fog vezetni: Litvániában 392 kilométer, Lettországban 265 kilométer, Észtországban pedig 213 kilométer épül ki. A lengyelországi szakasz megvalósítása már jelenleg is zajlik.