Élhető Budapest, 2. rész: a száguldás vége a sűrűn lakott szakaszokon

Óbudán és Ferencvárosban is egy kicsit lelassul a közlekedés a városi autópályákon addig, amíg tart a mintaprojekt. Aztán majd meglátjuk, így marad-e.

A közterek zöldfelületének, sétálásra alkalmas részeinek aránya alapvetően határozza meg, hogyan érezzük magunkat szűkebb, vagy akár tágabb lakókörnyezetünkben. Ez az arány Budapest jelentős részén mára tarthatatlanná, egészségtelenné vált nagyrészt azért, mert az elmúlt évtizedekben a gépjárművek száma rendkívül megnövekedett Budapesten: a főváros útjait nem ekkora autóforgalomra tervezték. Beszédes szám, hogy a felmérések szerint a fővárosi forgalomban résztvevő autósok harminc százaléka éppen parkolóhelyet keres. Mindez komolyan hozzájárul a belváros rossz levegőminőségéhez éppúgy, mint a balesetek számához.

A Fővárosi Önkormányzat, a BKK és tizenkét budapesti önkormányzat a következő hónapokban a főváros tizenöt releváns, a közlekedési kihívásokat jól szemléltető „mintaterületén” vezetnek be tesztjelleggel különböző közlekedésbiztonsági és forgalomcsillapítási intézkedéseket, amelyek kicsiben megmutatják, milyen lenne egy élhetőbb Budapest. Nyolc helyszínen augusztus 1-jén megkezdődtek a változások, ezeket vesszük sorra egy négyrészes minisorozatban.

A József Attila-lakótelep és Kőbánya határán húzódó Üllői út nagy forgalmú főút, amely a 4-es főút és a repülőtér felől teremti meg a közúti kapcsolatot a belvárossal. Ez a kétszer három sáv szélességű út a két oldalon elhelyezkedő lakótelepek többemeletes házaihoz közel húzódik, mégis 60 kilométer/órás sebességgel haladhat rajta a közlekedés.

Az Üllői úton több kereszteződés is ki van alakítva, a zebráknak köszönhetően gyalogosok is megjelennek az úttesten. A nagyobb csomópontokban a gyalogosok aluljárón tudják csak keresztezni a főutat.

A mintaprojekt részeként az Üllői út azon szakaszán, ahol a lakóházak az útpályához közel találhatók, a megengedett legnagyobb sebesség 50 kilométer/órára korlátozódik. A sebességkorlát betartatását és az emellett is gördülékeny közlekedést a jelzőlámpák megfelelő összehangolása biztosítja.

A BKK a környékbeliek és az útszakaszt használó városlakók segítségével keresi a jó megoldást a környék élhetőbbé tételére.

Óbuda belső területein nagy forgalmú főutak vezetnek keresztül, amelyek a 10-es és a 11-es főút forgalmát vezetik rá az Árpád hídra. Ezek a kétszer három-négy sáv szélességű utak az óbudai lakótelep tízemeletes házaihoz közel húzódnak, mégis 60 kilométer/órás sebességgel haladhat rajtuk a közlekedés. A Szentendrei út és a Vörösvári úton több kereszteződés is ki van alakítva, itt is zebrákon kelnek át a gyalogosok az úttesten.

A nagyobb csomópontokban a gyalogosok aluljárón tudják csak keresztezni a főutakat. Az akadálymentességi szempontok érvényesítése érdekében további gyalogos-átkelőhelyek létesítése szükséges, elsőként a Szentendrei úton a Raktár utcánál.

A mintaprojekt részeként azokon a szakaszokon, ahol a lakóházak az útpályához közel találhatók, a megengedett legnagyobb sebesség 60 kilométer/óráról 50 kilométer/órára csökken, amelyet a jelzőlámpák megfelelő összehangolása biztosít. A beavatkozás egyrészt a Szentendrei út elejét (a Flórián tértől a Bogdáni útig), másrészt a Vörösvári utat (a Flórián tértől a Bécsi útig) érinti.

Erre a két projektre is igaz, várják a lakosság észrevételeit, a kérdőíveket itt lehet kitölteni.