Egyre többen választják a főváros elővárosi járatait

A budapesti elővárosi térség a vasúttársaság fontos szolgáltatási területe: a vasúton utazók több mint fele az agglomerációs vonalakon utazik, és a bevétel egyharmada erről a területről származik. Az elmúlt három év fejlesztéseinek (korszerű motorvonatok, felújított kocsik, csökkenő menetidők, javuló menetrendszerűség, új jegyértékesítési rendszer és az e-vonatjegy bevezetése) hatására már rövid- és középtávon is jelentős eredményeket könyvelhetett el a vasúttársaság, több elővárosi vonalon nagy mértékben nőtt az utasszám. A MÁV-Start a megnövekedett utasigények kiszolgálása érdekében folyamatosan bővítette kínálatát, egyre több vonatot, több férőhelyet kínálva. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy a Budapest-bérlet mellé kétmillióval többen váltottak csatlakozó jegyet vagy bérletet tavaly, mint 2015-ben.

A megvalósult fejlesztések a közösségi közlekedés egészére kedvező hatást gyakoroltak. Egyre több állomás mellett épült ki P+R parkoló, ami hatékonyan ösztönözte az autósokat, hogy a fővárosba jutáshoz a vasutat válasszák a dugóban állás helyett. Ennek következtében a közigazgatási határon belül másodosztályon korlátlan utazásra is jogosító Budapest-bérlet vasúti használata is közkedvelt lett. Tavaly 2015-höz képest közel négy százalékkal, vagyis mintegy kétmillióval többen váltottak a már meglévő Budapest-bérlet mellé csatlakozó jegyet vagy bérletet agglomerációs utazáshoz.

Az új motorvonatok forgalomba állása pedig lehetővé tette a fővárost keresztülszelő elővárosi járatok megjelenését: Budapest-Déli pályaudvaron kívül Kőbánya-Kispestről is indulnak vonatok Martonvásárra, illetve Székesfehérvárra, hatékonyabb összeköttetést teremtve Kelet- és Dél-Pest (és közvetve a keleti országrész), illetve a közép-dunántúli térség (közvetve a teljes Dunántúl és kiemelten a Balaton) között. A Kőbánya-Kispest–Székesfehérvár (G43) viszonylat a 2013/2014-es menetrendi év óta, a Kőbánya-Kispest–Martonvásár (S36) viszonylat pedig a 2014/2015-ös menetrend óta üzemel, és mindkét járatot egyre több utas veszi igénybe. A vonatozás a Budapesten belüli közlekedésben is valós alternatívát nyújt. A Nyugati-pályaudvar és Rákospalota-Újpest között például tíz-tizenkét perc a járatok menetideje, így a vasút ezen az útvonalon a leggyorsabb közösségi közlekedési eszköznek számít, hétköznaponként oda-vissza száznegyvennégy vonattal.

Míg 2015-ben 57,4 millióan, addig tavaly már 58,8 millióan utaztak az elővárosban. A növekedés 2017 első két hónapjában is folytatódott: átlag felett, közel hat százalékkal nőtt a dolgozóbérletekből és teljes árú menetjegyekből származó bevétel az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül is kiemelkedő, tíz százalék feletti a Budapest–Esztergom, a Budapest–Veresegyház–Vác, a Budapest–Kunszentmiklós-Tass és a Budapest–Székesfehérvár vonalakon mért növekedés. A 188 településből álló, 3,8 millió lakosú budapesti agglomerációban az utasok túlnyomó részét a napi ingázók teszik ki. Az elővárosi vasútvonalak közül bevételi szempontból a Budapest–Cegléd–Szolnok, a Budapest–Vác–Szob, a Budapest–Újszász–Szolnok, a Budapest–Székesfehérvár vonalak és a Budapest–Komárom vonalszakasz a legfontosabbak. Ez az öt vasútvonal adja az elővárosi bevételek háromnegyedét.

A pálya- és állomáskorszerűsítéseken túl 2014 és 2016 között a már meglévő hatvan mellett több ütemben további hatvanhárom modern Flirt motorvonat állt szolgálatba a Budapest–Székesfehérvár, Budapest–Pusztaszabolcs, Budapest–Vác–Szob, Budapest–Veresegyház–Vác, Budapest–Cegléd–Szolnok, Budapest–Tatabánya–Győr, és Budapest–Kunszentmiklós-Tass vonalakon. Az új motorvonatokkal nemcsak a szolgáltatási színvonal nőtt, de a vonatok menetrendszerűsége is sokat javult, már meghaladja a kilencven százalékot.

A vasúttársaság az elővárosi állomásokon és megállóhelyeken 2013 júniusától összesen száztizenhat jegyértékesítő automatát telepített, melyek révén javult az utasok kiszolgálása. Az automaták a nagyobb forgalmú állomásokon elsősorban a pénztári szolgáltatást egészítik ki, míg a kisebb állomásokon, megállóhelyeken a jegyértékesítés teljes mértékben ezekből zajlik. 2016-ban az új jegyértékesítő automatákból több mint négy és fél millió vásárlási tranzakció történt, az új automaták részesedése a belföldi bevételből hét és fél százalék. A növekedés nemcsak az új helyszíneknek köszönhető; az utasok is egyre szívesebben használják az automatákat. Tavaly az első két hónapban ötszáznegyvenezren váltottak jegyet automatából, míg idén január–februárban már hétszázötvenezren. Az így váltott bérletek 75,6 százalékát tanulók használják, a menetjegyek jelentős részét, negyvenegy százalékát a teljes árú, harmincnyolc százalékát az ötven százalékos szociálpolitikai kedvezményű jegyek tették ki. Bankkártyával huszonegy százalékban fizetnek az utasok, elsősorban a nagyobb értékű vásárlások során.

Az elektronikus jegyvásárlás egyre népszerűbb az utasok körében. Tavaly mintegy 1 millió 450 ezer belföldi menetjegyet váltottak az internetes értékesítési rendszerben, ami 17,4 százalékkal több az előző évinél. Az online vásárlások 2016-ban a teljes belföldi értékesítés hét százalékát adták. Az otthoni vásárlás során az előző évhez mérten ötvenhét százalékkal többen nyomtatták ki saját maguk a jegyüket. Az otthoni jegynyomtatást vagy a képernyőn bemutatható e-vonatjegyet választók száma száztizennégy százalékkal nőtt a lehetőség 2016. novemberi kiterjesztése óta. Az új típusú személyazonosító igazolvány is meglepően gyorsan terjedhet el elektronikus vasúti bérletként. Az e-személyit Budapest és Pusztaszabolcs között – közösségi közlekedési szolgáltatók közül elsőként a MÁV-Start vonatain – februártól tesztjelleggel már használhatják az utasok. Sikeres tesztüzem esetén pedig a vasúttársaság országos hálózatában mindenhol élhetnek majd ezzel a lehetőséggel.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!