Egy ódon étkezőkocsi köszöntése

A Közlekedéstudományi Egyesület Általános Közlekedési Tagozata szervezte azt a konferenciát, amelyen a kényelmes, gyors vasúti utazás, a hajdani és a mai vasúti komfort volt a téma. Ehhez kapcsolódott dr. Lovász György előadása a százegy éves WR 4252 pályaszámú kocsi történetéről, és a CIWL (Nemzetközi Hálókocsi Társaság) magyar vasútban játszott szerepéről.

A franciaországi társaság 1872-től indított különleges (udvari, miniszteri utazásokra) célú hálókocsikat, ezeket követték 1880-ban a szintén a CIWL állományába sorozott étkezőkocsik. Az utolsó békeév, 1913 végére már harmincegy menetrend szerinti luxusvonatban 842 hálókocsi, 665 étkezőkocsi, 38 szalonkocsi és 192 poggyászkocsi közlekedett. A társaság természetesen tartotta a lépést a vasút fejlődésével, a négytengelyes kocsikat 1883 októberében, az acélvázas vagonokat 1926-tól szerezték be. Már tartott a második világháború, amikor (1943-ban) kilenc, a párizsi Saint Denis-i főműhelyben 1916-ban épített kocsi acélvázasításával bízták meg a pestszentlőrinci főműhelyt (népszerű nevén a hálókocsigyárat). Két kocsi biztosan elkészült: a WR 4250 (jelenleg Ausztriában, élményvonatokban közlekedik) és a WR 4251 (ex 2506 illetve 2505). Amikor a szovjet hadsereg Pestszentlőrincre ért, két kocsin (WR 4252, ex 2502 és WR 4253, ex 2501) dolgoztak épp. Ez utóbbi kocsinak – amely a MÁV Nosztalgia flottáját gyarapítja jelenleg – csak 1949-re fejeződtek be a munkálatai.

A több mint egy évszázad alatt a kocsi kalandos utat járt be. 1916-ban – mint írtuk – Saint Denis-ben készült, WR 2502-es számon, a WR 4252-es számot a CIWL jelölte ki a kocsinak, de a MÁV-nál 1950-ben már WR 250-es pályaszámon állt forgalomba, 1959-ben WR 231-re számozták át. 1967-ben üzemi kocsivá minősítették át, Tapolcán oktató- és klubkocsiként tárolták. A nosztalgiaüzemben a régi WR 4252 számán 1996 óta közlekedik.

* * *