Egy évszázados lenne a nyíregyházi villamos
1905-ben indult el a nyírvidéki kisvasút (akkor Nyíregyházavidéki Kisvasutak, NYVKV) közlekedése a dombrádi vonal átadásával. A már akkor is 760 milliméteres nyomtávolságú vonal azonban Nyíregyháza átrakó és Sóstófürdő között még a városon belül haladt a (mai nevükön) Lehel utcától a vasútállomás, a Kossuth tér és a Hősök tere érintésével. A vonatok a Kossuth utcán és a Sóstói úton érték el a mai Sóstógyógyfürdő állomást. A vonalon 1906 márciusától személyforgalom is zajlott, benzin-elektromos motorkocsikkal. A vonal városi szakaszát 1911-ben villamosították Nyíregyháza-átrakó és Sóstógyógyfürdő állomások között. Ezen a szakaszon kereken száz éve, 1911 augusztus hetedikén indult meg a villamosközlekedés. A vonalon kezdetben három Ganz gyártmányú villamoskocsi járt, amelyeket kezdetben az 51-53 közötti pályaszámcsoportba soroltak. 1951-től Cvill 881-883-ra számozták át a kocsikat. Ezek közül egyedül a 882-es maradt fent.
A vasút megnyitásakor az aradi Weitzer gyárból érkezett négy benzin-elektromos motorkocsi, amelyeket két év múlva egy ötödik kocsi követett. A 40 kilométer/órás végsebességű motorkocsikból az első világháború után csak az 1-es és a 3-as maradt meg, előbbit 1958-ban, utóbbit 1954-ben építették át villamosnak. A 2-es és a 4-es egy ütközés után, 1916-ban épült át villamoskocsinak 61-es és 62-es – később, már MÁV-állagba tartozó kocsiként – Cvill, majd Bvill 891,892-re. Utóbbiakat egy házilagosan motorkocsivá épített teherkocsi követte, 63-as majd Cvill 893-as pályaszámmal. Utóbbi kocsik közül a 891-es hétvégi házként megmaradt Nagyhalászi közelében, a 892-est talapzatra emelve 2003-ban kiállították a nagyállomásnál.
1911-ben három kis motorkocsi érkezett a Ganz gyárból, 51-53 pályaszámon, ezek közül is megmaradt az 52-es, később Bvill 882 pályaszámú kocsi, roncs állapotban, de „tengelyen”. Meglepő lehet talán, hogy ennek a kuriózumnak számító, 760 milliméteres villamosüzemből milyen sok jármű maradt fent. A vontatott állományból – amely nem közvetlenül a villamoshoz kapcsolódik – is megmaradt két kocsi a múzeumok számára, a Bk 586-os Nagycenken, a Széchenyi Múzeumvasúton közlekedik, a 34-est 1999-ben a szentendrei Városi Tömegközlekedési Múzeumban állították ki.
1912-16-ban négy háromtengelyes,benzin-villamos motorkocsi érkezett szintén a Ganz gyárból, amelyeket líra áramszedővel is felszereltek. A városi, felsővezetékes szakaszon ezt használva, a kisvasúti vonalon benzinmotor hajtotta dinamóval közlekedtek.
A mai kor követelményeinek is megfelelő forgalomszervezés volt a század eleji Nyíregyházán: a városi szakaszon (az állomástól a Bessenyei térig) sűrűn, a napi utasforgalomnak megfelelően közlekedtek a villamoskocsik, Sóstógyógyfürdőig 20 perc volt a követés, innen kifelé a kisvasút saját menetrenden közlekedett.
A villamosüzem Nyíregyházán 1969-ben szűnt meg, mivel MÁV-kezelésű vonalról van szó, a május 30-i menetrendváltással. A megmaradt nyomvonalat is átépítették, a belváros elkerülésével új, egészen a 2009. december 13-i forgalomszüneteltetésig használatban levő pálya épült.