Dubai–Abu-Dhabi(–Pozsony?)

Néhány év múlva a fejlesztők reménye szerint akár 12 percre csökkenthető az utazási idő az Egyesült Arab Emírségek fővárosa, Abu-Dhabi és a 150 kilométerre fekvő városállam, Dubai között, ha a Hyperloopnak nevezett, csőpostaelven működő közlekedési rendszer megvalósíthatónak bizonyul.

Elon Musk, a SpaceX űripari vállalkozás alapítója, aki a Tesla elektromosautó-fejlesztésben is részt vesz, 2013-ban állt elő a pneumatikus szállítási rendszer ötletével. Musk eredetileg a Los Angeles és San Francisco között tervezett nagysebességű vasút alternatívájaként javasolta a csőben akár 1200 kilométer per órás sebességre is felgyorsítható utaskapszulákat, amelyek így harminc perces menetidővel köthetnék össze a két kaliforniai nagyvárost. Bár a projekt ellenzői szerint a Hyperloop beruházási költségei tendenciózusan alulbecsültek, a terület-kisajátítás a vasútépítéssel összehasonlítva töredékébe kerül, hiszen összefüggő területsáv helyett csak a vákuumcsövet tartó pillérek alapterületét kell megvásárolni.

A nagysebességű kapszulás szállítási rendszert fejlesztő kaliforniai vállalat, a Hyperloop One kedden megállapodást írt alá a dubai közlekedési hatósággal (RTA) a megvalósítási tanulmány elkészítéséről. Az erről kötött megállapodást stílszerűen a világ jelenleg legmagasabb épületében, a 828 méteres dubaji Burdzs Kalifában ismertette a sajtóval a kaliforniai vállalat vezetője, Roy Lloyd, aki az MTI beszámolója szerint történelminek nevezte a szerződést.

A megállapodás szerint az öbölmenti Hyperloop a 2020-as években készülne el, ígéret szerint a repülőnél gyorsabban és olcsóbban használható összeköttetést hozva létre az Emírségek két nagyvárosa között. A megállapodás nem tűz ki határidőt az esetleges megvalósításra, de az amerikai cégvezető szerint „pusztán technikai szempontból” öt év alatt lehetséges megépíteni egy hyperloopvonalat az emírségekben. A távlati elképzelések szerint a közlekedési hálózatot később kiterjesztenék a térségre, például bekapcsolnák a szaúd-arábiai fővárost, Rijádot is, amely ötven perc alatt elérhető lenne a repülőgépeknek jelenleg szükséges két óra helyett.

Európai szemmel a projekt ellentmondásosnak értékelhető. Százötven kilométer még magyarországi viszonyok között is versenyképes vasúti utasszállítási távolság, a két nagyváros közötti közúti kapcsolat elővárosokban borítékolható „olajozatlansága” szintén a kötöttpálya malmára hajtja a vizet. A 12 percesre becsült Hyperloop-kapcsolat és a hagyományos vasúttal elérhető 1 órás menetidő nem tér el drámaian, kapacitásoldalról a hagyományos vasút erősen veri az egyelőre kidolgozatlan vákuumkapszula-projektet.

A Hyperloop mellett szólhat viszont egy meglehetősen érzelmi jellegű érv is: a két nagyváros közötti út nem romantikus német folyóvölgyi vonatozás, ehelyett inkább küzdelem a kietlen, forró, ingerszegény környezettel, amelyen jobb minél előbb túllenni. A környezet és az ablaktalan vákuumkapszulában való száguldás tehát arányban áll egymással.

A világ harmadik legnagyobb kikötőüzemeltetője, a dubaji DP World Group október végén kötött megállapodást a kaliforniai vállalattal, hogy tanulmányozzák egy konténerszállító hyperloop megépítésének lehetőségét a dubai Dzsebel Ali kikötő és egy szárazföldi raktárbázis között. Ez utóbbi projekt az új közlekedési rendszer lassú térfoglalásának reálisabb útja, még akkor is, ha a Hyperloop-lelkesedés nemrégiben Vazil Hudák szlovák gazdasági minisztert is elragadta, amikor a fejlesztővállalattal egy Bécs–Pozsony–Budapest közötti vonal létesítéséről írt alá megállapodást. Reméljük, a rajkai személyforgalmi vasúti átmenet még a Hyperloop-vonal megépülése előtt felébred Csipkerózsika-álmából!

* * *