Dobbantó Peking felé – a Wizz Kínára tervez!

Nur-Szultan lenne a közbülső leszállóhely a keskenytörzsű gépeknek Peking vagy Sanghaj felé. Összhangban a kormánypolitikával: keleti nyitás, keleti járatlatolgatások.

Kicsit szokatlan, de nem a légitársaság, hanem a magyar külügyminiszter jelentette be néhány napja Kazahsztánban, hogy miféle hosszú távú tervei vannak a magyarországi székhelyű diszkont légitársaságnak keleti irányban. A hír sok más érdekes mozzanat körében – magyar–kazahsztáni gazdasági és felsőoktatási kapcsolatok – nem kapott itthon nagy visszhangot, de egy jeles külföldi forrás fontosnak tartotta közölni.

Tehát így hangzott Szijjártó Péter bejelentése: „a Wizz Air júniusban újraindítja járatait Budapest és Nur-Szultan között, de tervezi egy olyan járat beindítását is Budapest és Peking között, amely útközben leszállna Nur-Szultanban.” Amire felfigyelt a Simple Flying, jelezve, hogy jelenleg Magyarország és Kína között utasszállításban nincs közvetlen légi összeköttetés: mindhárom társaság, a Sanghai Airlines, a Hainan és az Air China is leállította budapesti repüléseit. Tegyük hozzá: árut szállító gépek viszont repülnek menetrend szerint, igaz, nem Pekingből, és igaz, nem dedikált tehergéppel: tavaly óta létezik járat a Hainantól bérelt utasszállító A330-asokkal Csengcsou felől, és portálunk információi szerint ez a cargokapcsolat jelenleg is működik. Utasszállító repülések azonban tehát valóban már jó ideje szünetelnek.

Nur-Szultan mint „dobbantó” Kína felé nem ismeretlen a Wizznek. Egyrészt 2017-ben megindult Kazahsztánba a menetrend szerinti járat Budapestről, amely a járvány kitörésével sok más, hosszabb repülés mellett le kellett, hogy álljon, utoljára tavaly kora ősszel repülték, ennek júniusi újraindításáról beszélt a külügyminiszter.

De ugyanúgy Nur-Szultan volt a közbülső leszállóhelye azoknak a Wizz A321neo-knak, amelyek a járvány tavalyi első hulláma idején hoztak egészségügyi felszerelést Kínából Magyarországra. Igaz, a kormány által megvásárolt, szintén Wizz-üzemeltetésű ex-Qatar A330F beállítása azóta szükségtelenné tette az egészségügyi teherjáratokat a Wizz keskenytörzsű gépeivel Kínából.

A nemzetközi portál emlékeztet arra, hogy több más európai légitársaság is Kazahsztánon át jut el Kínába, ez a keskenytörzsű gépek sztenderd közbülső leszálló helye, így repül például a FlyBosnia A319-essel Szarajevóból Karagandán át Pekingbe. A portál ugyanakkor arra emlékeztet, hogy egy harmadik országbeli légitársaság számára külön engedély kell ahhoz, hogy Kazahsztán és Kína között végezzen utasszállítást.

Portálunk már többször foglalkozott a Wizz várható hosszú távú járataival. Amikor a társaságcsoport komoly rendelést adott a flottát alkotó A320-as gépcsalád különösen nagy hatótávolságú XLR-változatára, itthon is megindult a latolgatás például a Budapest–New York low cost-long haul esélyekről. Azonban a jelek szerint a Wizznek az ígéretesebb lehetőség inkább a „keleti nyitás”: a Wizz Abu Dhabi például ezekkel a gépekkel bízvást elérheti Abu Dzabiból Pekinget. Ezzel kapcsolatban a találgatásokat a leányvállalat első járatának indulásakor azonban Váradi József vezérigazgató még elutasította.

Budapest felől ezekkel a gépekkel közvetlenül Pekingbe vagy Sanghajba repülni a mégoly megnövelt, 4700 tengeri mérföldes hatótávolsággal együtt is eléggé határesetnek tűnik, vagy csak mérsékelt hasznos teherrel lehetséges. Tehát valószínű, hogy a közbülső leszállásra a jelenlegi és a jövőben belátható, továbbra is keskenytörzsű flottával szükségesnek tűnik.

Ugyanakkor a Wizz érthető módon érzékelhet komoly üzletet abban, hogy diszkont alapon próbáljon állandó légi összeköttetést teremteni Magyarországról Kína felé. A budapesti kormány „Keleti Nyitás” politikája komoly forgalmat indukálhat az eddigi magyar–kínai kapcsolatokhoz és az erős cargoigényekhez képest is, gondoljunk például arra, önmagában mekkora utasszámot jelenthet egy hatalmas kínai egyetem létesítése és majdan működése is Budapesten.