Debrecen: egy és negyed évszázad

Százhuszonöt évvel ezelőtt kezdte meg munkáját a MÁV Debreceni Üzletvezetősége – a jelenlegi épületet azonban csak decemberre lakták be, így az évforduló év végéig aktuális. Fontos esemény volt ez a kelet-magyarországi vasutak szempontjából, hisz a helyben működő közvetlen irányítás nagyban befolyásolhatta a jó működési és fejlődési folyamatokat.

Az 1867-es osztrák–magyar kiegyezés megteremtette a magyar érdekek számára is a vasútépítés jogi feltételeit, teret nyitva a különböző magántársaságok, bankházak számára az akkori szinte egyetlen gyors közlekedési-áruszállítási forma kiépítésére.

A MÁV 1868-as megalakulása, és gyors vasútépítkezései ellenére a keleti országrészben a már korábban jelenlévő Tiszavidéki és a Magyar Északkeleti Vasúttársaságok nagy területeket lefedve sikeresen működtek tovább. Vonalaik behálózták a vidéket.

Mikó Imre munkálkodása az egységes MÁV hálózat kialakításán, Baross Gábor államosítási törekvései, a különféle pénzpiaci nehézségek, a koncessziók lejáratai lehetővé tették, hogy az országhatárok felé irányuló stratégiai fontosságú vasútvonalak állami kézbe kerülhessenek. Hadászati jelentőségét felismerve, mint egy éket képezve az egységes kelet-magyarországi hálózatban a Tiszavidéki Vasút az államosítási törekvések ellenére évtizedekig maradt még magánkézben. (Csak a 30 éves koncesszió lejárta után, 1880 tavaszán sikerült állami kézbe venni.)

Ugyanebben az esztendőben megnyílt a lehetőség a helyiérdekű vasútépítkezések előtt. A vicinálisok gyakran helyi pénzügyi forrásokból, kivetett többletadókból építkeztek, ezért a fő részvényesek az építést és az üzemeltetést is a biztos szakmai és pénzügyi hátteret nyújtó MÁV-ra bízták.

A vasútvonalak száma 1868-tól folyamatosan nőtt, így már Tolnay Lajos igazgató (1872 és 1885 között volt a MÁV igazgatója, Baross Gábor elgondolásaival szemben kialakult nézetei miatt lemondásra kényszerült) üzletvezetőségeket állított fel országszerte (Budapest, Szolnok, Miskolc, Kolozsvár, Zágráb, Szabadka).

A Tiszavidéki Vasút és a Magyar Északkeleti Vasút megváltása és a növekvő helyiérdekű vasútépítkezések miatt a keletkező többletfeladatok ellátására a keleti régió központját, Debrecent jelölte ki a MÁV új igazgatóságának helyszínéül.

Az igazgatóságot a Kolozsvárról érkező szakemberek segítségével rövid idő alatt szervezték meg, létszámát elsősorban a frissen államosított MÉK (Magyar Északkeleti vasút) egykori munkatársaiból állították ki. Az igazgatóság működését az egykori Hungária kávéház bérelt első emeletén (ma gyorsétterem működik benne) kezdte meg, az épületet teljes egészében 1890 decemberére lakta be a MÁV.

A centenárium alkalmából 1990 őszén emléktáblát helyeztek az egykori Hungária Kávéház falára, 1991 tavaszára a MÁV gondozásában és Gazdag István szerkesztésében megjelent a „100 éves A MÁV Debreceni Igazgatósága” című nívós emlékkiadvány.

Idén nyáron vasútbarátok levélben keresték meg a MÁV jelenlegi vezetőit az évfordulóval kapcsolatban. A megkeresésre érdemi válasz nem érkezett, így e néhány sorban emlékezzünk  a kelet-magyarországi vasutak egységét megteremtő nagy eseményről, a MÁV Debreceni Üzletigazgatóságának 125 évvel ezelőtti megalakulásáról.