Csigatempóval halad a villamosítás az Egyesült Királyságban

A teljes ellátási láncot képviselő Vasúti Ipartestület (RIA) szerint még fele olyan gyorsan sem halad a vasútvonalak villamosítása, mint ami a kormány 2050-es karbonmentességi céljainak eléréséhez szükséges lenne.

A független Vasúti és Közúti Hivatal (ORR) legújabb adatai alapján az Egyesült Királyság nem halad elég gyorsan a vasútvillamosítással a dekarbonizációs célok teljesítéséhez: 2020–2021 során eddig mindössze 179 kilométernyi pálya felett, a Midland-fővonal Corby és Bedford közötti szakaszán épült ki a felsővezeték, holott a brit vasútihálózat-üzemeltető és -fejlesztő Network Rail elvárásai szerint évente 448 kilométert kellene villamosítani. A szakértők ráadásul úgy vélik, a koronavírus-pandémiát követő időszakban a brit kormány rövidtávon még jobban vissza fog venni a céljaiból az állami kiadások kiegyensúlyozása érdekében.

A villamosítás és a vasúti műszaki innovációk brit élharcosának számító hálózatüzemeltető dekarbonizációs stratégiájának megfelelően 13 ezer kilométernyi vasúti pályán kellene kiépíteni a villamos betáplálást 2050-ig, ez évente körülbelül négyszáz kilométernyi sínpár villamosítását jelentené – a mostani előrehaladás több mint dupláját. David Clarke, az RIA műszaki igazgatója a tervezési menetrenddel kapcsolatos kritikájának adott hangot, mondván hosszú távon kevés a kilátás a cél eléréséhez. Elmondta, mivel nem érkeznek komolyabb programok, ennek következtében jövőre nemhogy több, hanem még kevesebb munkálatra lehet számítani. A londoni St Pancras pályaudvartól induló Midland-fővonalat eredetileg végig Sheffieldig tervezték villamosítani, a kivitelezés azonban mindössze a főváros környéki elővárosi szakaszra terjedt ki, a Derbyt, Nottinghamet és Sheffieldet kiszolgáló intercity-viszonylatokra már nem, így a vonal nem válhatott a forgalmas keleti és nyugati parti villamosított fővonalak vasúti teherfuvarozási alternatívájává.

A Vasúti Ipartestület már régóta egy fenntartható, költséghatékony villamosítási program, valamint akkumulátoros és hidrogénüzemű szerelvények beszerzése mellett kardoskodik, ezek létfontosságúak lennének a kormány júliusban közzétett, a közlekedés karbonsemlegességét célul kitűző tervéhez. Clarke szerint viszont a villamosítás jelenlegi tempója mellett ezt nem lehetséges elérni. A kiábrándító adatok ráadásul pont akkor láttak napvilágot, amikor az Egyesült Királyság súlyos energiaellátási problémákkal néz szembe. A gázellátással kapcsolatos problémák terhet rónak a villamosenergia-termelésre, energiacsökkentésre kényszerítve az energiaigényes iparágat. Az ennek következtében drasztikusan megemelkedő energiaárak ráadásul ironikus módon egyes vasúti árufuvarozókat vontatási politikájuk áttervezésére kényszerítik: a villamos mozdonyok helyett átmenetileg inkább dízelekkel dolgoznak, ahogy arról a napokban be is számoltunk.

Az RIA úgy véli, az is döntő fontosságú, hogy a villamosítás stagnálásával a vasúti ágazat folyamatosan lehetőségeket, szakértelmet és képességeket veszít, emiatt az új projektek indulásakor nehezebb lesz elvégezni a szükséges munkamennyiséget. Clarke szerint még ma el kell indítani egy villamosítási munkaprogramot a hálózat dekarbonizációjához, az utasok és az árufuvarozók jobb ellátásához, valamint az Egyesült Királyság gazdaságának támogatásához.

A novemberben Glasgowban megrendezendő COP26 konferencia előtt a brit kormány folyamatosan a „jobb újraépítés” szándékát hangsúlyozza. A kifejezést Boris Johnson miniszterelnök alkotta meg a világjárvány utáni gazdaságélénkítési programhoz, mely azonban eddig leginkább csak kemény kritikát kap: bírálói szerint alig több egy szlogennél, a villamos mozdonyok parkolópályára tételével, valamint a villamosítási program stagnálásával legfeljebb az előrehaladás ér el zéró szintet – számol be a Rail Freight.

(A villamosítás előrehaladása stagnál, a villamos mozdonyok egy része pedig parkolópályán – egyre távolabb kerülnek a brit karbonsemlegességi célkitűzések. Nyitókép forrása: railfreight.com)