LOT Budapest–London City: különleges járat egy különleges reptérre

A lengyel nemzeti légitársaság bejelentette, hogy járatokat indít Budapestről Londonba: a hírt sok helyen ilyen lakonikus módon vezették fel, holott a nyitás egyik lényege épp az, hogy nem egyszerűen a brit fővárosba repülnek tőlünk a kék-fehér gépek, hanem a világ egyik legexkluzívabb, legkülönösebb repülőterére, London Cityre.

London éppenséggel a légikikötőkkel alaposan ellátott fővárosok közé tartozik: kiszolgálja a „hagyományos”, de már kapacitása csúcsán tartó Heathrow mellett az ugyancsak nagyforgalmú Gatwick, és az elsősorban a felpörgő diszkontok használta két északi légikikötő, Luton és Stansted, valamint a délkeletre fekvő Southend. A London City valami egészen más: a brit főváros új, a kilencvenes évektől különlegesen gyors fejlődésnek indult üzleti központjának szomszédságában építették. Docklands magasépületei vagy az olimpián főszerepet játszó Millennium Dome hatalmas kupolája ma már épp oly része a londoni látképnek, mint az olyan klasszikus épületek, mint a Westminster, a Tower vagy a Szent Pál székesegyház.

Az egykori hatalmas dokkok és raktárak helyén, a új üzleti központ tőszomszédságában, és kifejezetten az üzleti forgalomnak épült a nyolcvanas évek végén a London City Airport, amelynek elsődleges feladata a közvetlen összeköttetés Európa más fontos gazdasági centrumaival, amelyek a mai modernebb regionális utasszállítóknak könnyen elérhetőek, és azok utasai rövid idő alatt ott lehetnek tárgyalásaik helyszínén, legyen az akár Docklands, akár a hagyományis londoni üzleti negyed, a City, hogy aztán néhány óra múlva vissza is indulhassanak, éjszakázás nélkül zárva az üzleti utat.

A reptéri forgalomnak azonban komoly korlátai vannak, egyrészt a lakott területek közelsége miatt különlegesen szigorúak a zajnormák, másrészt a magasépületek miatt a leggyakrabban használt nyugat felőli megközelítés során a gépeknek a más repülőtereken használatos háromfokos siklópálya helyett jóval meredekebben, 5,5 fokon kell megközelíteniük a pályát, ami – és ez a következő nehézség – a 87-es nyitás óta végzett hosszabbítás ellenére nagyon rövid, mindössze 1500 méter. A gurulók és várópontok rendszerét sikerült növelni, a terminál és a forgalmi előtér bővítése mellett talán a pálya további hosszabbítása is megvalósulhat, amit erősen indokol, hogy manapság a reptér forgalma már az évi ötmillió utas felé tendál. A további tervek is életben maradtak, mióta már nem a reptér ősellensége, Boris Johnson London polgármestere.

Ezzel együtt London City kihívás mind a repülőgépgyártóknak, mind a légitársaságoknak, minden típuson külön átalakításokat kell elvégezni (szoftveres és hardveres vonalon egyaránt), hogy elnyerje a speciális engedélyt az itteni üzemeltetésre. Az egyik mostani gép, amely tavaly látványos „vizsgarepülésekkel” igazolta alkalmasságát London Cityre, a Bombardier CSeriese volt, azzal a nem titkolt ambícióval, hogy nem egyszerűen LCY regionális forgalmában játszana főszerepet, hanem versenyre kelne a British Airways járataival London City és New York JFK között, amit a társaság a legkisebb Airbus, az A318-as póttartályokkal és csak 32 business-üléssel készült változatával repül. Azzal a különbséggel, hogy az új kanadai típus nagyobb kapacitással, és nyugat felé közbülső leszállás nélkül teljesítheti a távot.

Nem annyira ismert, de a kilencvenes években a Malévnak is voltak London City ambíciói, az akkor a flottában repülő Fokker 70-eseivel. Mostanság a Szuhoj Superjet, illetve egyetlen nyugat-európai üzemeltetője, az ír CityJet próbál betörni erre a vonzó piacra  illetve erre a vonzó repülőtérre. A LOT-nak pedig az teszi lehetővé az LCY-járatokat, hogy a gépparkjába kerül idén négy 106 személyes Embraer E-190-es, amelynek már megvan a London City engedélye. A brazil cég előrelátóan 1990-ben már megkezdte a típus alkalmassá tételét erre a desztinációra, manapság pedig a British és a Lufthansa is ilyen gépekkel repül LCY-re, utóbbi például Frankfurt felől.

A LOT egy hete jelentette be a Varsó–London City járat beindítását, majd csütörtökön a Budapest–London City járatokat is, ami a légitársasági közép-európai terjeszkedésének logikus lépése. A lengyelek láthatóan alaposan felmérték Magyarország esetében, hogy a nemzeti légitársaság hiányában a diszkont dominancia mellett hol vannak a betöltetlen piaci rések: ezek egyike a hosszútáv, és mint ismeretes, május óta a LOT színeiben repülnek Budapestről a 787-esek New Yorkba és Chicagóba. A másik az olyan lukratív, rövidebb, mégis értékes járatok beindítása, mint éppen a London City repülések.

* * *