BUD Cargo City: Kelet-Közép-Európa cargokapuja

iho/repülés   ·   2019.11.22. 13:45
bud_cargo_city_avatas0

A légiteheráru-szállítási iparágnak professzionális környezetet és versenyképességet, a Budapest Airportnak és a magyar gazdaságnak régiós iparági vezető szerepet jelenthet az új légiteheráru-kezelő központ, a BUD Cargo City. A 21 ezer 200 négyzetméteres raktárcsarnokból és irodai részből valamint 11 ezer 650 négyzetméteres speditőrépületből álló komplexum, amelyet 2020 januárjában vesznek birtokba a bérlők, a cargoforgalom minden eddiginél hatékonyabb kiszolgálását teszi lehetővé azáltal, hogy egy időben, egy helyen biztosítja a piaci szereplők együttműködését.

A logisztikai bázishoz kapcsolódik egy hatalmas, 32 ezer négyzetméter alapterületű beton forgalmi előtér is, amely akár egyszerre két, egyenként 440 tonna maximális felszállósúlyú Boeing 747-8F típusú repülőgép egyidejű kiszolgálásának is képes helyet biztosítani.

A Budapest Airport a tavalyi évben 146 ezer 113 tonna légi teherárut kezelt, a magyar fővároson keresztül elosztott cargo mennyisége pedig – a nemzetközi kereskedelmi konfliktusok és a külföldi piacokon tapasztalt visszaesés ellenére – az idei évben is stabil. Ezt a stabilitást megerősíti, a további fejlődést pedig megalapozza az új létesítmény, amelynek üzembe helyezésével a repülőtér teljes cargokapacitása évi 250 ezer tonnára emelkedik.

A BUD Cargo City Magyarország kereskedelmi kapuja a külföldi logisztikai vállalkozásoknak, de még fontosabb, hogy a magyar vállalatoknak teremt kapcsolatot a világ piacai felé, ezáltal a hazai cégek gazdasági és üzleti fejlődéséhez is nagyban hozzájárul. A bázis pedig már most összesen harmincöt bérlőnek – speditőr cégeknek, cargo légitársaságoknak, biztonsági szolgáltatóknak és vámhatóságnak – ad otthont, ezzel közvetetten mintegy 10 ezer embernek biztosítva munkahelyet a gazdaságban.

Az ünnepélyes átadón Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettese hangsúlyozta: „A beruházás beleillik a kormány logisztikai szektor megerősítését célzó programjába a vasúti- és közúti fejlesztések, valamint a trieszti kikötői beruházás mellett. Az áruforgalmi adatok és a piac is régóta igényelte a kapacitások növelését, és elvárjuk a Budapest Airporttól, hogy a jövőben is folytassa a beruházásokat a repülőtéren. Ehhez a kormány és a hivatalos szervek minden segítséget megadnak.”

Gerhard Schroeder, az AviAlliance ügyvezető igazgatója a megnyitón azt mondta, Mindig is tisztában voltunk a légiáruszállítás fontosságával. Az elmúlt időszak fejlesztései, így a Magyar Posta nemzetközi kicserélőüzeme, a DHL szállítmányozási bázisa, valamint a TNT és a DHL integrátor bázisa után most itt állunk ebben a professzionális, a lehető legkorszerűbb megoldásokat felvonultató létesítményben. A BUD Cargo City-nek és a tervezett további beruházásoknak köszönhetően most megnyílt annak a lehetősége, hogy a budapesti repülőtér és Magyarország a közép- és kelet-európai régió egyik legfontosabb logisztikai csomópontjává váljon.

– A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér az ország egyik legjelentősebb stratégiai létesítménye, a térség egyik legnagyobb munkaadója és egyben legvonzóbb munkahelye – jelentette ki Rolf Schnitzler, a Budapest Airport vezérigazgatója. Hozzátette: – Átláthatóan, stabilan és fenntarthatóan működünk. Régióbeli pozíciónk a légiközlekedés és a légi áruszállítás tekintetében is egyre erősebb, amelyet a ma megnyíló BUD Cargo City tovább erősíthet. Mindez közös munka gyümölcse: ezúton szeretném megköszönni a Külgazdasági és Külügyminisztérium és a repülőtérrel szomszédos önkormányzatok hathatós támogatását.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Kapcsolódó hírek

Zöldút Kerékpár

Kész tervet adott a Kerékpárosklub Budapestnek a szükséges kerékpáros fejlesztések megvalósításához

iho/zöldút   ·   2024.11.23. 17:30

A Magyar Kerékpárosklub hivatalos javaslattal fordult a Fővárosi Közgyűléshez, hogy dedikált költségvetési kerettel támogassák a kerékpáros közlekedés arányos fejlesztését. A jelenlegi alulfinanszírozottság veszélyezteti a korábban elfogadott stratégiai dokumentumok célkitűzéseit és megvalósíthatóságát.