Boom Technology: ötszáz életképes útvonal, ezer Overture

Negyedszázaddal az utolsó menetrend szerinti, szuperszonikus utasszállító repülőgép földet érése után új korszakot kíván nyitni a polgári repülésben az amerikai repülőipari cég. Már érkeznek a megrendelések a Boom Overture-re. 

Bár manapság nem téma az utasszállító repülőgépek sebessége, mert a sugárhajtóművesek, illetve a turbopropok hozzávetőlegesen azonos tempóval szelik a levegőt, egyre közelebb van 2029, amikorra a Boom Technology (a kereskedelmi szegmensben: Boom Supersonic) feltámasztani szándékozik a Concorde-ok kivonása óta kiüresedett szuperszonikus érát. A cél: alacsonyabb költségekkel, fenntartható üzemanyag felhasználásával, 1,7 Mach utazósebességgel leküzdeni a távolságot – a cég számításai szerint ötszáz életképes útvonallal ezer szuperszonikus Boom Overture-nek lehet piaca, méghozzá megfizethető (business class) viteldíjakkal. 

A repülés történetében eddig két szuperszonikus utasszállító megalkotásáig jutottak el a tervezők: az elsőség a szovjet Tupoljev Tu-144-esé, a deltaszárnyú 1968. december 31-én emelkedett először a levegőbe, majd 1969. június 5-én az első utasszállító gépként átlépte a hangsebességet, 1970. május 26-án pedig meghaladta a 2 Mach sebességet. Ezzel szemben az Aérospatiale–BAC együttműködés eredményeként megvalósult Concorde szűzfelszállására 1969. március másodikán került sor, és 1985-ben, a BOAC járataként érte el legnagyobb sebességét, a 2394 kilométer/órát. Előbbit 1978-ig alkalmazták (korlátozott) kereskedelmi szolgálatra, a Concorde-októl 2003 novemberében volt kénytelen a magas üzemeltetési költségek miatt elbúcsúzni a nagyközönség.

Mint tudott, a Mach-szám alkalmas a szuperszonikus repülőgépek sebességének kifejezésére. Ha egy repülőgép 1 Mach sebességgel halad, akkor az megegyezik a hangsebességgel. A legtöbb kereskedelmi gép hozzávetőlegesen 0,6–0,7 Mach sebességgel repül, a businessjetek pedig (nagyobb magasságban) a 0,85–0,9 Mach sebességtartományban. A hangsebesség (az 1 Mach) azonban függ a közeg hőmérsékletétől. A levegőben, alapesetben 20 Celsius fokon 340 méter/másodperc (1225 kilométer/óra), hidegebb időben csökken, melegebben növekszik: a szuperszonikus repülőgépek 11 000–20 000 méteres repülési magasságtartományában mindössze 295 méter/másodperc, azaz 1062 kilométer/óra. Amikor egy repülőgép eléri a hanghatárt, jelentős nyomáskülönbség képződik a repülőgép előtt. Ezt a hirtelen fellépő nyomáskülönbséget nevezik lökéshullámnak – ez a repülőtől kúpalakban el-, illetve hátrafelé terjed. A lökéshullám okozza a hangrobbanás csak a földön hallani, a repülőgépben nem.

Éppen ez a hanghatás az, ami nagyban korlátozza a szuperszónikusok felhasználhatóságát: a Concorde-ok által keltett hangrobbanások komoly feszültségekhez, lakossági tiltakozásokhoz vezettek, ezért a járatok csak az óceán fölött gyorsulhattak fel 1 Mach fölé. A Boom Technology éppen azt ígéri, hogy az új sonic boom technológiáknak hála a hangsebesség elérése a jövőben nem jár majd a korábban megszokottakhoz hasonló megrázkódtatásokkal, ami segíthet az újgenerációs szuperszonikus repülőgépek elterjedéséhez. A helyzet még ennél is jobbá tétele érdekében az Overture képes lesz száz százalékban fenntartható légijármű-üzemanyaggal (SAF, sustainable aviation fuels) repülni. Tavaly néhány felmerült nehézség ellenére sikerült kialakítani a hajtóműfejlesztési-koncepciót, és az United után az American Airlines is rendelést adott le a típusra.

A Boom Overture első repülését 2026-ra tervezik, kereskedelmi forgalomba állása pedig 2029-ben várható.