Bevezetés a jövőbe

Nem kell mindig mindenben egyetérteni Vitézy Dáviddal, a BKK korábbi vezérével, de egy biztos: általában kiváló érzékkel tapint rá a közösségi közlekedés jövőjét meghatározó fejlesztések fontosságára. Hányszor láttuk a publikus Facebook-oldalán, hogy az önvezető technológiák fontosságáról ír, és főleg nem kényelmi autós szemszögből, hanem a város élhetőségét meghatározó és az önvezetéssel, okosautózással járó fejlett kapacitáselosztás, a parkolóhelyek optimalizálása, a taxizás alapjaiban megreformálása kapcsán. Az egész közúti közlekedés egy komoly paradigmaváltás küszöbén áll, mit áll, teljes sebességgel halad a jövő felé. Az elektronikus rendszerek ugyanis mindig odafigyelnek, soha nem fáradnak el, reakcióidejük pedig már most is megelőzi az emberekét. A paradigmaváltásnak csak egyik eleme az önvezető technológia térnyerése, de ugyanilyen fontos a járművek közti információmegosztása és az ez alapján történő, hálózati szinten sokkal gazdaságosabb működés.

És ha épp most ért haza munkából, miután a 2×3 sávos városi autópályák egyikén fél órát eltöltött a dugóban és újabb negyed órát foglalkozott a parkolással és ezt az egészet utópisztikus álmodozásnak véli, még ne zárja be a cikkünket! A járműfejlesztésben, mérnöki teljesítményben hagyományosan erős országunkban a Thyssenkrupp Presta Hungary nagyon komoly kompetenciaközpontjában dolgoznak a jövőn – az önvezetés nemcsak a fejlett nyugat vagy éppen a túlpörgött távolkelet zártkörű játéka.

Ezúttal – két év után ismét – a Thyssenkrupp vendégei voltunk a zsámbéki Drivingcamp vezetéstechnikai pályán, ahol az előző eseményhez hasonlóan a Thyssenkrupp budapesti E/E (elektromos és elektronikus) fejlesztőközpontjának a legújabb eredményeit mutatták be interaktívan a sajtónak. Ezt úgy kell érteni, hogy nem unalmas, véget nem érő prezentációk ábráin mesélték el, hogy mivel foglalkoznak, hanem egy rövid elméleti bevezető után a gyakorlatban, a fejlesztés során használt tesztautókban utazva elsőkézből tapasztalhattuk meg a jövőt. Mert hogy ez a jövő, a cég 10–15 évvel tervez előre, ennyi idő kell ahhoz, hogy a most újdonságként tesztautókba kerülő fejlesztések a szériaautókban is megjelenjenek.

Thyssenkrupp-bemutató a cég közleményéből: A Thyssenkrupp világszerte egyike az autóipar vezető anyag- és alkatrészszállítóinak. Tízből kilenc prémium osztályú autó a vállalat termékeivel készül, és minden harmadik teherautóban megtalálhatók a Thyssenkrupp hajtómű alkatrészei. A Thyssenkrupp személygépjármű szektorban elért árbevétele a 2014/2015 üzleti évben több mint 3000 milliárd forintra rúgott. A megrendelők körében szinte valamennyi nagy autógyártó megtalálható. A Thyssenkrupp Presta Hungary a budapesti fejlesztőközponton kívül (jelenleg 500 mérnököt foglalkoztat) futóműgyárat üzemeltet Győrben és jelenleg zajlik egy harmincmilliárd forintra rúgó zöldmezős beruházás Jászfényszarun, ahol 2017-től kezdve elektromechanikus kormányrendszereket (C-EPS) és hengerfejbe integrált vezérműtengelyeket gyárt majd a konszern.

A Thyssenkrupp hazai fejlesztőközpontja eredetileg azért fogott az önvezető autókkal való tesztekbe, mert Budapesten olyan kormányrendszereket fejlesztenek, amelyek majd csak 10–15 év múlva kerülnek utcai autókba, viszont a magyar fejlesztőknek már most szükségük lenne ilyen autókra a tesztekhez. „Ha valami nem áll rendelkezésre, azt kifejlesztjük mi magunk. Az önvezető autó projektben valójában a jövő autóinak tulajdonságait szerettük volna látni, hogy meg tudjunk felelni a várható piaci igényeknek a kormányrendszerek területén, de az eredmények egyre inkább azt igazolják, hogy van mit keresnünk itt is. Önvezető autót más is készít, viszont a mi rendszerünk már most kompatibilis szériaautókkal, és árában még egy középkategóriás autó számára is elérhető lehet” – húzta alá Fitos Csaba, Thyssenkrupp Presta Hungary technológiai fejlesztésért felelős vezetője.

És ha már létezik és jó a termék, miért ne mutassák meg a nagyvilágnak? Két évvel ezelőtt még „csak” a kormányvezérlés szoftveres manipulációjában rejlő lehetőségeket mutatták be és már az is nagyon izgalmas bemutató volt. Most még egy lapáttal rátettek: a tesztautókban kipróbálhattuk az önvezetődés élményét, legyen az egy egyszerűnek tűnő automatikus sávváltás, vagy egy demonstratív kör a tesztpályán, ahol csak a fék-gázt kellett kezelni az autóban, amúgy magától hibátlanul végigment. Izgalmas volt még egy kiállított BMW X5-ös, amibe olyan redundáns kormányvezérlést építettek, hogyha meghibásodik a kormánymű, az első két kerék független vezérlésével is irányban lehet tartani a gépet – lásd a tankok manőverezése.

A leglátványosabb bemutató mégis azé a sportkocsié volt, amit viszonylag nagy sebességgel a pálya vizes részére vezettek és a csúszós szakasz kezdetén egy rázópaddal a talajt is kirántották alóla. A teszt két részből állt: először kikapcsolt automatikával, kizárólag emberi vezetéssel próbálkoztunk: ilyenkor jól kicsúszott a kocsi, sokszor pördült is párat a tócsán. Aztán néhány kattintás a laptopon, és feléledt a rendszer, ami szinte mindig egyenesben tartotta a járművet a kicsúsztatás után is. Bár a sofőrünk is vérprofin vezetett, az azért látható, hogy ilyen esetekben is nyugodtan hagyatkozhatunk a kocsiban ketyegő számítógépre.

A kérdés nem is ez, hanem inkább az, hogy 10–20 év múlva még egyáltalán kaphat-e ember vezetési engedélyt?

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!