Az oroszok kiszállnak az űrállomásból, gyarmatosítják a Holdat

Noha az amerikaiak már gyakorlatilag döntöttek az ISS további működéséről a 2020-at követő időszakban is, Oroszország hat év múlva leállítja az együttműködést az Egyesült Államokkal a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fenntartásában – jelentette be Moszkvában Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes.

Rogozin elmondta, hogy az orosz–amerikai együttműködési szerződést eredetileg 2024-ig kötötték meg, de „Oroszországnak nincs szüksége arra, hogy ilyen hosszú távon folytatódjon ez a projekt”.  Kijelentette: ez a döntés azzal kapcsolatos, hogy Washington az általa alkalmazott szankciók fényében nem bizonyult megbízható partnernek.

Az orosz kormányfő-helyettes elmondta, hogy Oroszország 2020 után az ISS helyett „új, nagyobb távlatot ígérő űrkutatási programokra” fogja fordítani az eszközeit és szellemi kapacitásait. Rogozin azt is közölte, hogy Oroszország beszüntetheti orosz gyártmányú rakétahajtóművek szállítását az Egyesült Államoknak, ha Washington katonai célra használja azokat. Ez a lépés szintén válasz az Oroszország ellen az ukrajnai válsággal kapcsolatban foganatosított amerikai szankciókra.

Rogozin elmondta, hogy az orosz állami űrügynökség (Roszkoszmosz) hamarosan nyilvánosságra hozza terveit. Nem zárta ki, hogy Moszkva az ISS orosz részét egyedül fogja tovább üzemeltetni. Mint mondta, az orosz rész az amerikaitól függetlenül is képes működni, fordítva viszont nincs így. Ezzel ellentétben amerikai szakértők úgy nyilatkoztak, hogy az űrállomás orosz része nem életképes az amerikai nélkül, elsősorban a létfenntartó rendszerek számítógépes működtetése miatt.

Az ISS (orosz megfogalmazás szerint) a Mir szovjet űrállomás örököse, 1998 óta kering a Föld körül, és azóta folyamatosan épült ki. Ez volt az eddigi legnagyobb nemzetközi együttműködésben létrejött űrkutatási projekt, amelynek megvalósításában részt vett az orosz (Roszkoszmosz), az amerikai (NASA), az európai (ESA), a kanadai (CSA) és japán (JAXA) űrkutatási hivatal.

Az ukrajnai politikai válság miatt a NASA részlegesen leállította az űregyüttműködést Oroszországgal, de kivételt tett azoknak a projekteknek – többek között az ISS-nek – az esetében, amelyekben az amerikaiak maguk is érdekeltek. A legközelebbi közös űrutazás keretében a német Alexander Gerst május 28-án indul az orosz Makszim Szurajevvel és az amerikai Reid Wisemannel az űrállomásra, ahol egy fél évet fognak eltölteni.

Januárban a NASA azt közölte, hogy az amerikai kormány 2024-ig meghosszabbítja a 100 milliárd dolláros űrállomás programját. Az orosz űrügynökség – amely az amerikai űrsiklók 2011-es leállítása óta egyedül felel azért, hogy az űrhajósokat feljuttassák az állomásra – akkor aláírta a megállapodást a meghosszabbításról. Azzal kapcsolatban, hogy most Oroszország meggondolta magát, Rogozin csak annyit mondott: országának más stratégiai céljai vannak. Korábbi orosz tervek között az is szerepelt, hogy az űrállomás orosz moduljait leválasztják az ISS többi részéről és önállóan repültetik tovább. A mostani orosz elképzelések ennél egyszerűbbek, az 1998-ban elindított Nemzetközi Űrállomást a működése megszűnése után teljes egészében letérítenék az orbitális pályáról és ellenőrzött módon, megfelelő irányítás mellett „beleejtenék” az óceánba.

Oroszország korábban azért lobbizott, hogy saját megfigyelőállomásait telepíthesse az Egyesült Államok területén annak érdekében, hogy a GPS-hez hasonló Glonass rendszer megbízhatóbban működjön. (Feltehetően alaszkai, illetve Bering-tengeri állomásokról lehetett szó.) De mivel az Egyesült Államok ebbe nem egyezett bele, így a program továbbra is késik.

Válaszul Rogozin most kilátásba helyezte, hogy az oroszok június elsejével leállítják az ő területükön lévő tíz amerikai megfigyelőállomás működését, amíg a két ország együttműködéséről nem születik új megállapodás. Az amerikaiak erre úgy válaszoltak, hogy az ő ismereteik szerint Oroszország területén nincsenek GPS megfigyelő állomások.

Rogozin nem részletezte „a nagyobb távlatot ígérő űrkutatási programok” mibenlétét, de gyanítható, hogy az oroszok a Hold gyarmatosítására készülnek. Egy, az Izvesztyija által közölt kormánydokumentum szerint Oroszország  2030-ra állítja fel a Hold felszínén az első állandó állomását, a későbbiekben pedig elkezdik a Holdon lévő értékes nyersanyagok kitermelését is, amelyről a dokumentum úgy beszél, hogy ezekért a nyersanyagokért „geopolitikai verseny” folyik.

A projekt feltételezi új hordozóeszközök kifejlesztését is. A hírügynökségek megjegyzik, hogy eddig valamennyi űrnemzet az ilyesfajta projektek közös megvalósításában gondolkodik. Az orosz kormány ehhez képest a saját kolonializációs programjának első előkészítő lépéseire 800 millió dollárnyi összeget különít el.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!