Automata üzem nagy sebességnél: kell még néhány finomhangolás

A japán JR East vasúttársaság egy E7 sorozatú motorvonattal mutatta be az automatikus irányítás precizitását. A kereskedelmi alkalmazás azért még odébb van.

Az automatikus vonatüzemeltetéssel (ATO) felszerelt szerelvénnyel a niigatai vasútállomás és az attól öt kilométerre található, a nagysebességű vonatok karbantartását végző bázis között végezték a próbautat a napokban. Habár a vonat vezetőállásánál jelen volt a mozdonyvezető, feladata mindössze a rendszer felügyeletére korlátozódott, csak vészhelyzet esetén avatkozhatott be. A teszt során a nagysebességű E7-es száz kilométer per órás sebességre gyorsított, majd pontosan ott állt meg, ahol az ajtók elhelyezkedését a peronnál jelölik.

A JR East októberben kezdte el az ATO-rendszer tesztjeit, melynek középpontjában a gyorsítás, a fékezés, valamint a meghatározott helyen történő pontos megállás áll. Ezek alapvető fontosságúak, mivel a sinkanszen-hálózat számos állomásán félmagas peronkapuk találhatóak. A japán vasúttársaság értelmezése szerint a pontos megállás a peronjelöléshez képest ötven centiméteren belüli tartományban történik. A tesztek során felmérik a mozgó vonat és az irányítóközpont közötti élő kamerarendszer-adás minőségét is. A társaság szerint még sok finomhangolásra van szükség ahhoz, hogy az állomásokon zökkenőmentes, szinte észrevehetetlen megállásokat lehessen végrehajtani.

A JR East a közeljövőben akár kétszázas tempó mellett is meg szeretné valósítani az automatikus vonatvezérlést, hogy csökkentse az üzemelés során bekövetkező emberi hibákat, továbbá hogy nagyon rugalmasságot tegyen lehetővé a mozdonyvezetők munkabeosztásában. Ez fontos tényező, mivel a vasúti ágazat világszerte, így Japánban is személyzethiánnyal küzd, mozdonyvezetőkből is kevesebb van. Ezt a tendenciát ráadásul tovább súlyosbítja az a demográfiai probléma is, hogy egyre inkább elöregedik „a felkelő nap országának” népessége.

Az E7-es vonat automatikus vonatirányító rendszere képes a fékezés automatikus megkezdésére, azonban továbbra is hiányzik belőle az a finomság, amit egy mozdonyvezető kézi vezérlés közben alkalmaz. Mindazonáltal a JR East arról számolt be, hogy a tesztek során a gyorsítás és a fékezés is nagyon simán zajlott.

Egy másik, megoldásra váró kihívás a sinkanszen-hálózat állomásai közötti jelentős távolság. Ahhoz, hogy a vezető nélküli működés engedélyt kapjon a kereskedelmi forgalomban való alkalmazásra, olyan körülményeket is figyelembe kell venni, mint például a földrengések idején történő vészkiürítés.

Az automatikus vonatüzemet viszont mégis sokkal könnyebben be lehet majd vezetni a nagysebességű vonalakon, mint a hagyományos hálózaton, ahol a rengeteg szintbeni átjáró jelentős műszaki kihívást és lehetséges kockázatforrást jelentene – adja hírül a Railway Gazette.

(Nyitóképünkön a JR East egyik nagysebességű E7-es motorvonata. Kép forrása: Wikipedia)