„Angolna-válasz”: nem a számvevőszéken múlik a keszthelyi „kikötő-gate”

A számvevőszéki ellenőrzés nem helyettesíti egy szervezet belső ellenőrzését és az ágazati kormányzati ellenőrzést sem, azokat legfeljebb kiegészítheti, ellenőrizheti – közölte az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a keszthelyi kikötőeladás ügyében az MTI-vel. Ruzsics Ferenc Keszthely kormánypárti polgármestere a héten azt nyilatkozta, hogy a keszthelyi kikötőeladás ügyében a „rágalmak mielőbbi eloszlatása” érdekében vizsgálatot kezdeményez az önkormányzat minden lehetséges fórumon: kéri az Állami Számvevőszék és az ügyészség teljes körű ellenőrzését, és új vizsgálatot kezdeményez a kormányhivatalnál is.

Az ÁSZ erre reagálva azt közölte, a számvevőszék általános hatáskörrel végzi a közpénzekkel és az állami és önkormányzati vagyonnal való felelős gazdálkodás ellenőrzését, ugyanakkor nem az ÁSZ az államháztartás ellenőrzésének egyetlen szerve.

Mint írták, a közpénzügyek ellenőrzését Magyarországon összehangolt, egymásra épülő elemekből álló rendszer biztosítja, amelynek az első ellenőrzési „védelmi vonala” az egyes intézmények, illetve önkormányzatok belső kontrollrendszere, a második vonal az ágazati kormányzati ellenőrzés, majd harmadik ellenőrzési védelmi vonalként működik a külső független audit, a számvevőszéki ellenőrzés. Ez utóbbi azonban nem helyettesíti az adott szervezet belső ellenőrzését és az ágazati kormányzati ellenőrzést, azokat legfeljebb kiegészítheti, ellenőrizheti – magyarázták.

Arra is kitértek, hogy az ÁSZ az ellenőrzéseit előre meghatározott nyilvános ellenőrzési terv, a szigorú nemzetközi sztenderdeket irányadónak tekintő módszertan és kidolgozott ellenőrzési program alapján utólagosan végzi. A megkereséseket, kezdeményezéseket minden esetben jelzésként kezeli, ellenőrzései tervezésekor azokat a kockázatelemzési rendszerébe beépíti, figyelembe veszi és hasznosítja – tették hozzá.

Ismert, a keszthelyi önkormányzat kikötőüzemeltető cégének volt opciós joga arra, hogy megvásárolhassa a város kikötőjét a Balatoni Hajózási Zrt.-től. A cég tavaly jelezte, hogy élni akar ezzel a jogával. Ezután az önkormányzat a céget 7 millió forintért – 22,8 millió forintos adóssággal – eladta a vitorlázókból álló befektetői társaságnak, a Nyugati-Medence Kikötőfejlesztő Kft.-nek. Így már az új tulajdonban lévő cég fizetett 330 millió forintot a kikötő épületeiért, eszközeiért, valamint a kikötői jogért a Balatoni Hajózási Zrt.-nek.

Keszthely február 12-i közleményében azt közölte, hogy a Zala megyei kormányhivatal vizsgálata szerint törvényes volt a kikötőt működtető cég eladásával kapcsolatos önkormányzati döntés.

Ruzsics Ferenc azért kérte mégis az újabb vizsgálatokat, mert – mint közölte – a Nyugati-Medence Kikötőfejlesztő Kft. kéréssel fordult az önkormányzathoz „a méltánytalan politikai csatározások” mielőbbi lezárása, a sajtóban megjelent alaptalan vádak miatt kialakult helyzet tisztázásáért.

Az Együtt korábban felszólította Keszthely önkormányzatának fideszes többségét, hogy hozza nyilvánosságra azokat a zárt ülésen elfogadott dokumentumokat, amelyek révén a helyi kikötő „Orbán Viktor családja tulajdonába és kezelésébe” került. Szigetvári Viktor, az Együtt társelnöke korrupciós ügynek nevezte, hogy míg 2009-ben mintegy félmilliárd forintért próbálták eladni a keszthelyi kikötőt, végül a közelmúltban „alig 300 millió forintért juttatták el Orbán Viktor családi érdekeltségébe”. A Párbeszéd Magyarországért Párt (PM) szerint a keszthelyi önkormányzat szándékosan kerülte ki a pályáztatást Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak és társainak kikötővásárlása ügyében, ezért a párt az ügyészséghez fordul – írták közleményükben. Hozzátették, meggyőződésük ugyanis, hogy a pályáztatás elmaradása és a jogszabályok kijátszása miatt érvénytelen a tranzakció.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!