Amikor az újpesti villamostalanítás kezdődött

Kemsei Zoltán   ·   2015.12.31. 20:05
00kicsi

A „búrvasút”, azaz a BURV (Budapest–Újpest–Rákospalotai HÉV) a millennium évében, 1896. január 12-én nyitotta meg megyeri vonalát a Lehel (akkor Ferdinánd) tértől a megyeri kápolnáig. A vonal a kezdetektől iparvasúti forgalmat is szolgált, az akkor még nem Budapesthez tartozó Újpest számolatlan gyárát, üzemét látta el. Az itt közlekedő B jelzésű járat később a Nyugati pályaudvarig hosszabbodott. A BSZKRT korszakában, a harmincas években kapta a betűjelzés helyett a 93-as számot, és útvonala is rövidült a Szent István térig.

Még ereje teljében a 8-as egy 1966-os térképen

A második világháború után, a trolibuszközlekedés (újbóli) elindításával fokozatosan szüntették meg a 70 fölötti számjegyeket, a megyeri 93-ast 1955-ban számozták át az akkor épp szabad 8-asra. Iparvasúti forgalma a hatvanas, hetvenes években is jelentős volt, a teljesség igénye nélkül például a Duna Cipőgyárba, a Duclos Bányagépgyárba, a Hazai Pamutszövőbe, a Műbőrgyárba, az újpesti vágóhídra és az Aranyközön át a Népszigetre vezetett innen sínpár.

Hamisítatlan újpesti hangulat, a több vágány ne tévesszen meg senkit: forgalmi kitérő és iparvágány is tarkította a környéket (forrás: VEKE-archívum)

A hetvenes évek elejétől terelték át a szállításokat fokozatosan a közútra, ez is – az egyvágányú pályán és az alacsony forgalmon kívül – a Baross utcai vágányok megszüntetését indokolta. A 8-as vonalon 1980. december 31-én, harmincöt éve haladt el az utolsó, utasokat szállító villamoskocsi, az iparvágányok kiszolgálása még két évig megmaradt.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Kapcsolódó hírek