Amerikai űrhajózás elnökválasztás után
Van egy jó hírem, meg egy rossz hírem – ezzel indítja a NASA, illetve az amerikai űrprogramok kilátásainak elemzését az Aviation Week. A jó hír: Obama újra elnök, az Obama-féle űrkoncepció nem változik. A rossz hír az, hogy közben az amerikai űrprogramok jó része fennakadhat a pénzügyi megszorítások zátonyán.
A lap szerint az újraválasztott elnök nem fog azon a két irányba mozgó szerkezeten változtatni, amelynek lényege, hogy a föld körüli térség kutatását, illetve a Nemzetközi Űrállomáshoz kapcsolódó feladatokat a NASA kiszervezi általa is szponzorált magáncégeknek, míg maga az űrhivatal erejét a nagyobb volumenű feladatokra, a bolygóközi utazásokra, a Naprendszer és a Naprendszeren túli térség kutatására összpontosítja.
Az első vonal kézzelfogható sikere legutóbb a SpaceX Dragon teherűrhajójának első kereskedelmi útja volt az ISS-re, a másik vonalon az igazolja az elképzeléseket, ahogy például a Curiosity működik a Marson. Ugyanakkor a kiszervezett föld körüli ellátórendszert és a nagy kutatásokat is durván megakaszthatja, hogy a januártól kezdődő időszakban a NASA költségvetése 1,7 milliárddal csökken, és ugyancsak visszaesnek, még nagyobb mértékben, a Pentagon kiadásai, ennek a csökkentésnek egy része szintén összefügghet az űrprogramokkal, például az ígéretes X–37-es mini-Shuttle kísérleti repüléseivel, amiket a légierő, a NASA és a Boeing közösen finanszíroz.
A lap elemzése szerint olyan fontos tételek is fennakadhatnak a megszorítások zátonyán, mint az Orion űrhajó, vagy az az óriás hordozórakéta, amelynek fejlesztése elengedhetetlen a távolabbi űrkutatási lépésekhez.
A lap szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy hiányoznak az űrhajózás igazi támogatói mind a kormány költségvetési hivatalában, mind a képviselőházban. Akik a NASA költségvetéséről döntenek, azoknak az a feladatuk, hogy megkurtítsák a kiadásokat, nem az, hogy világos víziójuk legyen az űrkutatásról.
