A fővárosnak mégis jó az Alstom-metró a rossz fékkel
Különös fordulatot vett az Alstom-szaga: bár a gyártó nem vállalta, hogy a magyar előírásoknak meg nem felelő fékrendszeren egy jottányit is változtat, Budapest közgyűlése beadta a derekát, azaz hozzájárult a kettes és négyes metróra szánt szerelvények szerződésének módosításához.
Bár előzetesen szóltak arról hírek, hogy a kormányzó Fidesz frakciójának nem tetszik a főpolgármesterük, Tarlós István által szorgalmazott fordulat, a 24 igen, 4 tartózkodás és 0 ellenszavazat azt mutatja, hogy nemcsak a fülkeforradalmi szavazógép de az egyéb kérdésekben hevesen ellenzéki szocialista városatyák is a műszakilag már elbukott járművek mellé álltak. Ez persze nem is olyan meglepő, ha igaz, amit városházi forrásaink állítanak: Tarlós pálfordulásában kulcsszerepe volt Atkári János jelenlegi főtanácsadónak, aki az előző, baloldali városvezetés idején részt vett az eredeti, az Alstomot győztesnek kihozó tender lebonyolításában.
A döntés nem jelenti automatikusan, hogy az Alstom szerelvényei járnak majd a páros sorszámú metróvonalakon, csupán azt, hogy a francia cég ismét mehet a Nemzeti Közlekedési Hatósághoz (NKH) az eddig megszerezni nem tudott típusengedélyért. Bár nyilvánvaló, hogy a szerelvények továbbra sem felelnek meg a hatályos magyar előírásoknak, létezik olyan kiskapu, amely lehetővé tenné az engedély megadását. Az Alstomnak papírja van arról, hogy bár a fékrendszer nem olyan, mint lennie kellene, de „azzal egyenértékű″. Ha a hatóság is változtat álláspontján, ahogy Tarlósék, valószínűleg jöhetnek a metrókocsik. Ebben az esetben a politikusok fellélegezhetnek, legalábbis addig, amíg nem történik valamikor esetleg a szerelvényekkel olyan baleset, amelyben szerepe lehet a fékek hibájának.
Már hamarabb kellemetlen szituációban találhatják viszont magukat a döntéshozók, ha az NKH ragaszkodik korábbi álláspontjához. Vagy esetleg valaki megtámadja az eljárást a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt arra hivatkozva, hogy nem egészen biztos, hogy rendben van, ha egy tendergyőztes, amellyel az ajánlatkérő felbontotta a szerződést, mert nem felelt meg a feltételeknek, végül mégis szállít. Ebben az esetben ugyanis akár a kocsikat finanszírozó EU-pénz is veszélybe kerülhet.
Néhány kisebb részkérdésben, úgy látszik, enged a gyártó: kikerül a szerződésből a vis maior klauzula, tehát nem számít előre nem látott eseménynek, ha az Alstom nem tudja megszerezni a végleges típusengedélyt. Módosították az Alstom által vállalt kötbér maximumát is: az eddigi 20-ról ez 30 százalékra emelkedik. A korábbi 50-ről 20 százalékra csökken az előleg mértéke. Az Alstom kötelezettséget vállalt, hogy a hatálybalépéstől háromszáz napon belül megszerzi a 2-es vonalra szánt szerelvények típusengedélyét, az első kocsikat pedig 330 napon belül leszállítja. A 4-es metró szerelvényeit 750 napon belül kell leszállítani. Amennyiben az Alstom nem tudja aláírni július 26-ig a szerződést, a főváros eláll a szerződéstől, és kénytelen új közbeszerzést kiírni.
Mint ismeretes, az Alstom olyan fékekkel szállította az új szerelvényeket, amelyek a hazai előírásoknak nem felelnek meg. A fékeken kívül problémásak voltak a szerelvények kerekei is, ugyanis a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) szerint a vonatok kerekei túlságosan kopnak. Így végül a hatóság nem adta meg a forgalomba állításhoz szükséges engedélyeket. Az Alstom ezért beperelte a BKV-t, mondván, hogy csak a bankgaranciát szeretné megkaparintani a budapesti közlekedési cég, hiszen csődközeli helyzetben van. Végül a francia bíróság másodfokon a BKV-nak adott igazat. Két hete találkozott Tarlós István a francia cég vezérigazgatójával. A találkozó után kiderült: a főváros szeretne megegyezni az Alstommal. Olyannyira, hogy Tarlós előrehozta a közgyűlést, hiszen július 20-án újra találkozik az Alstom vezérigazgatójával.
