A vaspályák magányos mérőkocsija

„A kis vasutaknak nem érdemes mérőkocsit rendszerbe állítani” – mosolyog Béli János, a KFV ügyvezetője. Ő már tudja, amit mi csak az újrakalibrált FMK-007-es bemutatásán hallottunk: a jobbára csak magában közlekedő mérőkocsi tele van munkával, a szlovén vasúton 2013-ig, az osztrákon 2015-ig köti szerződés cégét a „vágányok állapotának komplex állapotfelmérésére”.  A magyar vasút ebből a szempontból tehát beelőzi a szomszédokét, egyúttal úttörő, és a jelek szerint sikeres beruházássá nőtte ki magát az említett jármű 2002-től datálódó karrierje: az FMK-007-es mérőkocsit abban az évben adták át rendeltetésének – mostani megújulását az FMK saját forrásból valósította meg.

A 007-es mostani állapotában körülbelül egyidős a felújított 017-es Nohabbal – a két jármű pályafutása az utóbbi kilenc évben szorosan összeforrt. A legutóbbi fejlesztésnek köszönhetően előbbi a korábbi változattal szemben alacsony sebesség mellett (2 km/óra) is képes adatot szolgálni a kerekekhez felszerelt lézerfényt kibocsátó eszköz és a kamera segítségével. Továbbá az FMK-007 (vágánygeometriai és járműdinamikai mérőkocsi) újdonsága abban rejlik, hogy képes különböző, a pályák vizsgálatát tükröző információk együttes, torzításmentes mérésére: a vágánygeometriai és a járműdiagnosztikai rendszer integrációja révén a két, már meglévő gyűjtési metódust együttesen alkalmazva a valós állapotról kapnak a szakemberek mérőszámokat. A többféle adat együttes megjelenítése komplexebb eredményt szolgáltat a pálya állapotáról. Béli János nem véletlenül jelentette ki: „Az új mérőkocsi nagy előrelépés, de komoly kihívást is jelent a szakembereknek. A mérés révén növekszik a pontosság és a biztonság, optimális pályafelmérő rendszert tudunk üzemeltetni.”

Mindez a következőképpen értendő: a nemzetközi forgalomban is közlekedtethető mérőkocsi a vasúti pálya állapotára vonatkozó egységes uniós szabvány szerint szolgáltat adatokat, és a paraméterei is megfelelnek az uniós előírásoknak: 26,4 méter hosszú, 200 km/órás sebességre is képes, tengelyterhelése 13,5, össztömege 54 tonna. Belseje három részből áll. A mérőterembe telepített monitorokon a szakemberek a tengelyek közelében elhelyezett eszközök segítségével továbbított mérési adatokat látják. Ezt a helyiséget a tárgyaló választja el a „szociális szférától”, ahol a hálófülkék és a fürdőszobák kaptak helyet. A mérőkocsit hatfős személyzetet szolgálja ki – a mérnökök gyakran napokat töltenek el egyhuzamban a fedélzeten.

Korábban a mérőkocsin külön működött a vágánygeometriai rendszer és a járműdinamikai rendszer, az eredményeket digitálisan nem lehetett összekapcsolni. A vágánygeometriai adatok útalapon, míg a járműdinamikai adatok időalapon rögzültek, így a két mérési eredményt csak nehézkesen lehetett összekötni, elemezni. A vágánygeometriai mérőrendszer csak 22 km/óra sebesség felett tudott irány és süppedés jellemzőt mérni, mert a mérőrendszere csak inerciális alapon működött. A járműdinamikai mérőrendszer eredményeit kizárólag a méréssel egy időben lehetett megkapni, nem volt lehetőség az utólagos visszajátszásra, illetve elemzésre (nem lehetett digitális mérési adathoz jutni), és hiányzott az irodai rendszer is.

A végére hagytuk a felépítmény fetisisztáknak sokat eláruló specifikációkat, miszerint a kombinált mérőrendszer jóvoltából a következő vágánygeometriai jellemzőkre derül fény:
– süppedés, jobb sínszál,
– süppedés, bal sínszál,
– irány, jobb sínszál,
– irány, bal sínszál,
– síktorzulás,
– nyomtávolság,
– nyomtávolság változás,
– túlemelés.

A mért járműdinamikai jellemzők:
– a vágányra ható oldalirányú erő,
– siklásbiztonsági mérőszám,
– kiegészítő siklásbiztonsági mérőszám,
– pályabiztonsági mérőszám,
– függőleges relatív sínszál-terhelési mérőszám (jobb sínszál),
– függőleges relatív sínszál-terhelési mérőszám (bal sínszál),
– függőleges relatív vágány-terhelési mérőszám,
– keresztirányú utazási komfort mérőszám,
– függőleges utazási komfort mérőszám,
– tényleges kiegyenlítetlen szabad oldalgyorsulás.

A rendszer kifejlesztésében a MÁV Pályalétesítményi Főosztály, a Vasúti Mérnöki és Mérésügyi Szolgáltató Központ és a MÁV KFV Kft. szakemberei vettek részt.