A metrópótlásnak köszönhetjük: 12-es a Lehel téren!

Természetesen nem reménykedünk abban, hogy a Rákospalota-Újpest vasútállomás–Kossuth utca közötti szakaszon ugrásszerűen nőtt volna az utasszám, de a káposztásmegyeri 14-es betétjárataként fontos szerepet lát el a metró felújítása idejére meghosszabbított 12-es villamos.

A helyzet kétarcú. Először is: a lassacskán elöregedő régi Rákospalota egyre csökkenő utasszámot eredményezett a 12-es villamoson – igaz, a Lehel téri piac, mint fő vonzerő megmaradt, ám a napi munkába járás, a hivatásforgalom csökkent –, másrészt a káposztásmegyeri lakótelep felépültével a 14-es villamos vette át a gerincvonal szerepét, jórészt a metró tervezett hosszabbításának nyomvonalán haladva.

A BURV (Budapest–Újpest–Rákospalota Villamos Közúti Vasút Rt.) a millennium évében, 1896-ban nyitotta meg A jelű vonalát (érdekességképp, két hónappal a B megindulása után) az újpesti Szent István tértől a rákospalotai városházáig. A Megyeri úti kápolnáig közlekedő B a Ferdinánd (Lehel) térről indult, a Lehel és a Béke utcán keresztül, azaz a mai vonalvezetést követve.Négy évvel később, 1900-ban már a Nyugati pályaudvarig közlekedtek a villamosok, 1910-re megépült a rákospalotai hurokvágány is.

Az addig betűjellel megkülönböztetett járatokat 1939-ben sorolták a számozott viszonylatok után, a Nyugatitól Rákospalotáig járó A viszonylat a 90-es számot kapta. Ahogy az ötvenes években a budapesti trolibuszvonalak egyre-másra kiépültek, a 70 fölötti viszonylatszámozásokat fokozatosan megszüntették (igaz, 89-esnél magasabb számú troliviszonylat soha nem járt a fővárosban), 1955-ben a 90-es a valaha Kőbányán járó 12-es számát örökölte meg.

A Nyugatitól Rákospalotáig egészen a metróépítkezések kezdetéig utazhattak a békésen döcögő szerelvényeken az utasok. Először 1981. április 1-jén (nem volt tréfa...) a Nyugati helyett az Élmunkás (ma Lehel) tér lett a belső végállomás, majd 1995. december 27-étől Angyalföld kocsiszínig rövidült a járat. Hogy a tyúk volt-e előbb vagy a tojás, hogy a rövidülő (majd egyre ritkábban közlekedő) viszonylat üldözte-e el az utasokat, vagy épp a csökkenő utasszám miatt nem érte meg a hosszú viszonylat fenntartása, ahhoz komolyabb statisztikai kutatások lennének szükségesek, lényeg, hogy az utóbbi bő két évtizedben Budapest egyik elhanyagolt, perifériális járataként emlegették a 12-est.

A metró elvette, a metró visszaadta: mivel a hatkocsis szerelvényeket teljes mértékben nem lehet autóbuszokkal pótolni, a BKK több járatát kénytelen volt sűrítve, vagy épp hosszabb útvonalon járatni: így került a 34-es és a 106-os busz belső végállomása is a Lehel térre, valamint nosztalgikus húrokat megpendítve a 12-es villamossal is – igaz, 12M számmal, jelezve a metrópótló funkciót – is találkozhatunk újra a Béke utca–Lehel utca vonalon, a felújítási tervek alapján körülbelül egy éven át.

* * *