A Mennyei Palota néhány héten belül lehull a Földre!

Szakemberek sokasága próbálta az elmúlt időszakban kiszámítani Kína első űrállomásának sorsát, a Tienkung-1 (Tiangong-1) egyre alacsonyabb pályán egyre inkább fékeződik és veszti a magasságot, amíg a következő hetekben belép a légkörbe, várhatóan legkésőbb április 18-ig. Egy része nyilván elég a fékeződés közben, de egy ekkora tárgy esetében várható, hogy lesznek olyan, viszonylag nagyméretű darabjai, amelyek egyben csapódnak földbe vagy vízbe.

Nem az első eset, hogy egy meglehetősen nagy objektum befejezi űrbeli pályafutását, a mostani bizonytalanságot az okozza, hogy ez korábban ez irányított formában történt. A Mir űrállomást például 15 évnyi keringés után 2001 márciusában a legbiztonságosabb módon fékezték le és terelték a légkör felé a pályájáról, a Csendes-óceán felett, a terveknek megfelelően, egy olyan hatalmas, teljesen üres, még a légijáratok által sem használt zónában, ahol szinte biztos volt, hogy a közel 130 tonna(!) illetve darabjai „érkezése” nem okoz problémát.

A kulcs ebben az irányított becsapódás, a nehézséget most az okozza, hogy a Mennyei Palota felett, a pályaelemzések szerint, a kínai űrközpont már régóta elvesztette az ellenőrzést. A külföldi szakembereknek ráadásul, a nemzetközi személyzetekkel is repülő régebbi orosz űrállomással ellentétben, semmiféle információjuk nincs arról, mi van az űrállomás belsejében, sőt, még azt sem tudják, milyen anyagokból építették, mik a valóságos tömegadatok, amelyek némi eligazítást adhatnának majd a süllyedés és becsapódás mikéntjéről.

A mintegy tíz és fél méter hosszú, feltehetően kilenc tonna körüli tömegű objektum az első űrállomása a kínaiaknak. 2011-ben állították pályára, ezen próbálták ki a hosszú távon működő létfenntartó rendszereket, a dokkolási metódust, három űrhajó kapcsolódott hozzá, és már két évvel túlélte tervezett üzemidejét. A pályája pedig egyáltalán nem zárja ki, hogy a darabjai szárazföldre hulljanak: a mostani becslések szerint az északi és déli szélesség 43. foka között zuhan majd le, amely magába foglalja az amerikai kontinenst, beleértve a teljes Közép- és Dél-Amerikát, illetve az USA területének nagy részét, Európa déli övezeteit (Magyarország a zónától északra fekszik), Afrikát, Dél- és Délkelet-Ázsiát valamint Ausztráliát.

Természetesen a lehetséges szárazföldi helyszínek javarésze is lakatlan, de az Európai Űrügynökség közleménye úgy fogalmaz, hogy nem zárható ki egyes darabok földet érése a megjelölt sávon kívül is. Ezzel együtt nagyobb a valószínűsége, hogy a lezuhanó részek senkit és semmi fontosat nem találnak el, hiszen a sűrűbb légkörbe érve az űrállomás mindenképp részeire szakad, és a javarésze nagy magasságban ég el.

De a földet elérhetik többtíz kilós részek is. A szakemberek tanácsa: ha valaki az űrállomás valamely darabját látja megérkezni a szomszédságában, az esetleges ártalmas anyagok miatt ne nyúljon hozzá, és ne lélegezze be az esetleg keletkező gázokat.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!