A magyar repülés Trianonja

A magyar repülés rombolása – mint általában az ország infrastruktúrájának megsemmisítése – a győztesek részéről a trianoni aláírás előtt bőven megkezdődött, és bőven tartott az után is. A háború lezárása után, ellentétben a közhiedelemmel, megtörténtek a fontos intézkedések arra nézve, hogy a Monarchia közös légierejéből használható magyar légierő alakuljon, a HM-nek már 1918 őszén lett a katonai repülés szervezésével foglalkozó főosztálya. 1919-ben pedig a Tanácsköztársaság kötelékében repültek aktívan magyar pilóták – köztük az I. világháború és a későbbi magyar aviatika olyan jelesei, mint Háry László vagy Endresz György – azoknak a hadműveletek a során, amelyek igyekeztek megakadályozni, hogy Szerbia, Románia és Csehszlovákia már bőven a békeszerződés előtt a maguk elképzelése szerinti határokat tartson ellenőrzése alatt, kész helyzetet teremtve. Összesen kilenc század repült elsősorban felderítő feladatokat, de akadt példa légigyőzelemre is.

Az összeomlás után bevonuló, Antant-támogatta csapatok azonban gyakorlatilag „letakarították” a magyar repülést, legalábbis amit nem sikerült eszközökben, gépekben elrejteni előlük. A hazai repülőgépgyárak közül Arad már ekkor végleg román fennhatóság alá került, az országban a megtalált gépeket elrekvirálták vagy megsemmisítették, a gyárakat (Albetfalván az UFAG, Weiss Manfréd, az aszódi Lloyd, a mátyásföldi MÁG) leszerelték, felszerelésüket elszállították.

De ezután még mindig történtek lépések annak reményében, hogy a magyar repülés azért mégis újraindulhat valamikor, ennek érdekében – mivel világos volt, hogy a későbbiekben a katonai repülést fogják a győztesek korlátozni – a HM megkezdte a megmaradt katonai gépek „polgáriasítását”, és sikerült Ausztria felől is beszerezni gépeket. Maga a HM illetékes osztálya is átalakult a polgári légiközlekedést felügyelő hatósággá.

1920 elején megalakult az első magyar légitársaság, a Magyar Aeroforgalmi Rt, (MAEFORT), amely persze elsősorban a maradék légierős személyzeteket tartotta aktivitásban, a helyzethez képest meglehetősen komoly, huszonöt példányos forgalmi gépparkkal, iskolagépekkel. Májusban indították az első postajáratot, júniusban a pilótaképzést.

A békeszerződés önmagában is keményen korlátozott, de a várakozásoknak megfelelően a katonai repülést és a repülőgépgyártást tiltotta, a polgári repülésről a dokumentumban nem volt szó. Azonban a Szövetséges Katonai Ellenőrző Bizottság 1921-ben feltárta a polgári cég összefüggését a nem polgári aviatikával... És bekövetkezett az általános repülési tilalom, megint csak a megtalált repülőeszközök és felszerelések elpusztítása mellett: Kositzky Attila adatai szerint ennek 119 gép és 77 repülőgépmotor esett áldozatául. Volt repülőanyag, felszerelés, amit megint sikerült eltüntetni, tovább zajlott a szervezeti rejtőzködés, de a MAEFORT története decemberben véget ért, ami nemcsak a trianoni intézkedések szellemiségét szolgálta, hanem azoknak az új légitársaságoknak az érdekeit is, amelyek akkoriban szerveződtek Európában.

1922 szeptemberében feloldották a teljes repülési tilalmat, és hogy a magyar aviatikának ebben a több mint zavaros időkben is mekkora volt a vitalitása, azt önmagában is jelzi, hogy néhány hónappal ezután már két magyar légiközlekedési cég is megalakult, a Magyar Légiforgalmi Rt. (Malert), illetve az Aeroexpress, ami akkor is vívmány, ha utóbbi német érdekeltség volt. Innen kellett tehát a hazai repülésnek ismét magára találni, új cégeket, gyártóhelyeket, új konstrukciókat és repülő nemzedékeket teremtenie, miközben természetesen a szűkösebb lehetőségek, a kevés tőke továbbra is erősen meghatározta a fejlődést. És a polgári repülés árnyékában terebélyesedett a „rejtett légierő”, amely végül 1938-ban vált minden takargatás nélkül működő Magyar Királyi Honvéd Légierővé.

De ugyanebben a nehéz időszakban, 1921-ben indult a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület, amely aztán olyan alakokat adott a magyar aviatikának, mint Lampich Árpád, Bánhidi Antal, Rotter Lajos és Rubik Ernő, és megszülethettek az olyan különleges eredmények, mint az apró Róma rekordjai, Rotter olimpiai vitorlázása, a Földközi-tenger körberepülése a Gerlével, illetve az egykori tábori pilóta Endresz óceánrepülése. De mindez már egy másik történet kezdete és része volt.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!