A Lufthansa négyhajtóműveseket búcsúztat, a Germanwings is eltűnik

Nem véletlenül mondta már márciusban Carsten Spohr, a Lufthansa csoport főnöke, hogy „teljesen át kell gondolnunk az egész üzletet”: a leállások után, amelyek első megközelítésben olyan leépítéseket jelentenek, amelyeket majd „békeidőben” helyre lehet állítani, most már a végleges döntések következtek, egyrészt a flottát érintően, másrészt a csoport egyik légitársaságának, a Germanwingsnek a megszüntetésével.

Ami az utóbbit illeti, ez a low-cost cég 2002 óta működött önállóan, 2009-ben lett a Lufthansa leányvállalata. Már 2015-ben megszületett a döntés, hogy a csoport másik diszkont társaságába integrálják, és ma már wet-lease konstrukcióban teljes egészében az Eurowingsnek repült rövid és közepes vonalakon, tizenöt A319-essel. Noha működése már korábban sem volt önálló, a Germanwings személyében újabb légitársaság tűnik el az európai palettáról, a Lufthansa-csoport állományának egy részét tömörítő szakszervezetek szerint oly módon, hogy a csoport vezetése kihasználja a járvány okozta válságot és „kierőszakolja” a korábban már tervezett szerkezeti változások végrehajtását, ennek következtében 1400 ember kerülhet az utcára.

Az anyacég, a Lufthansa flottájában az egyik legfontosabb változás jónéhány szélestörzsű gépének nyugdíjaztatása, köztük hat a kétszintes A380-as, hét A340-600-as és öt a 747-es, vagyis a társaság alaposan megritkítja négyhajtóműves gépparkját. Ami a Jumbókat illeti, ezek mind az ikonikus típus korábbi 400-as változatához tartoznak, vagyis az új, 747-8-asait megtartja a cég.

Ugyancsak búcsúzik tehát hét – plusz a Lufthansa Cityline állományából három – A340-es, az a típus, amelynek a gyártását további megrendelések hiányában már 2011-ben leállították, és amelyet a Lufthansa mellett Európában már csak az Iberia használ, valamint a South African Airways illetve néhány más légitársaság Ázsiában és Latin-Amerikában. A Planespotters adatai szerint ebből a négyhajtóművesről, amelyet gyakorlatilag saját kéthajtóműves utódja, az A330 szorított ki a piacról, a Lufthansa harmincnégyet birtokol, de csak néhány repül közülük.

A társaság A380-as óriásgépeiről korábban elterjedt a hír, hogy a cég valamennyit a földre parancsolja, ugyanakkor az elmúlt napok egy érdekes információja volt, hogy a Lufthansa azt tervezi, valóságos légihidat létesít Új-Zéland és Németország között, bangkoki tankolással, a német állampolgárok hazatérése érdekében, és ebben öt 747-es mellett öt 380-as dolgozik. A kisorolásra ítélt 380-asok ugyanakkor azok a példányok, amelyeket a korábbi ütemterv szerint 2022-ben mindenképp visszakerültek volna az Airbus tulajdonába. A légitársaság egyébként összesen tizennégy A380-ast üzemeltetett, átlagéletkoruk csak nyolc és fél év.

Mint korábban írtuk, a koronavírus igazából ezeknek a nagy befogadóképességű, de drágán üzemeltethető gépeknek a sorait alaposan megritkította. Az üzemeltetők többsége ideiglenes jelleggel állította le a repülésüket, legalább is nem beszéltek végleges búcsúról például a British hat példányával kapcsolatban sem, amelyeket diszkréten telepítették át néhány napja két franciaországi tároló központba, öt Heathrow-n, egy Manilában karbantartáson rostokol. Az Air France még a járvány előtt döntött a kivonásukról, az első AF-példányt már szét is szerelték. Az Emiratus a hét elejétől néhány járatát ismét beindította, de ezeket többnyire 777-esek repülik.

Visszatérve a Lufthansára: a leépítés a keskenytörzsű gépparkot is érinti, a már leállított A320-asok közül tizenegy kerül ki végleg az állományból, az Eurowings tíz ilyen utasszállítót nyugdíjaztat. Hogy is mondta Spohr? A légiközlekedés talpra fog állni, de már sosem lesz olyan, mint eddig.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!