A logisztikai szervezetek szerint át kell dolgozni az energiahatékonysági törvény módosítását

Máskülönben Magyarország nem fogja teljesíteni a 2030-ra vállalt klímacéljait, ellehetetlenülnek az energiahatékonysági beruházások és a klímavédelmi intézkedések.

További módosítások szükségesek az Országgyűlés előtt levő energiahatékonysági törvényben a logisztikai szakmai szervezetek szerint. Arra figyelmeztetnek, hogy ha átdolgozás nélkül fogadják el decemberben a módosítást, nemcsak a kamionok vasútra terelése lehetetlenül el, hanem számos más, a vállalkozásokat és a lakosságot is érintő energiahatékonysági vagy klímabarát intézkedés, például fűtés- és világításkorszerűsítések, a födémszigetelések, a nyílászárócserék, a járműflotta-cserék is. A szervezetek arra figyelmeztetnek, hogy az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) és az általa generált hitelesített energiamegtakarítások (HEM) értékesítési rendszere összeomlott.

A Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete (NiT Hungary), a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE), a Hungrail Magyar Vasúti Egyesület és a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) arra kéri az Országgyűlést, ne fogadja el jelenlegi formájában az energiahatékonyságról 2015-ben hozott törvény módosítását. A tíz éve elfogadott jogszabályban írták elő, hogy a klíma védelme érdekében 2030-ra a magyarországi végső energiafelhasználás nem haladhatja meg a 2005-ös szintet. Ehhez mintegy hét petajoule-lal kell csökkenteni a hazai energiafelhasználást.

Ezért a földgáz- vagy a villamosenergia-kereskedőknek és egyetemes szolgáltatóknak, valamint az üzemanyagot használóknak csökkenteniük kell saját energiafogyasztásukat. Ezt úgy tudják teljesíteni, hogy az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszerben (EKR) hitelesített energiamegtakarításokat számolnak el, például hőszigetelések, fűtés-, világításkorszerűsítések, gépcserék vagy éppen kamionfélpótkocsik vasúti szállítása után.

Az EKR-rendszerben idén decemberre annyi hitelesített energiamegtakarítást számoltak el, ami látszólag a teljes 2030-ig szükséges energiamegtakarítási igényt lefedi. Azaz az energiamegtakarításra kötelezett cégek már most rendelkeznek annyi hitelesített energiamegtakarítással, amennyit 2030-ig kellett volna elérniük. Ezért mostantól ezek a kötelezett cégek 2030-ig már nem fognak beszerezni az EKR-rendszerben hitelesített energiamegtakarításokat.

Valójában azonban mégsem teljesülnek a klímacélok, mert a hitelesített energiamegtakarítások között olyan rövid élettartamúak is vannak – jellemzően a szemléletformálást elősegítő aktivitások –, amelyek nem számítanak be Magyarország EU-s és saját energiamegtakarítási vállalásába. Ebbe csak a tartós hitelesített energiamegtakarításokat számolják bele, például a szigeteléseket, fűtéskorszerűsítéseket, teherautóflották korszerűbbre cserélését.

A logisztikai szakmai szervezetek ezért azt javasolják, hogy növeljék az EKR kötelezettségi mennyiséget a jelenlegi 0,5 százalékról 1,1 százalékra, hogy újra legyen piaca a hitelesített energiamegtakarításoknak, azaz újra megérje energiahatékonysági beruházásokat finanszírozni. Emellett pedig csökkenteni kell az EKR-ben a rövid élettartamú hitelesített energiamegtakarítások arányát a tartós energiamegtakarítások javára.

A kötelezettségi mennyiség emelése egy forinttal növelné ugyan a szabadpiacon a villamos energia és a földgáz kilowattonkénti árát – a lakossági fogyasztókat a rezsicsökkentés miatt ez nem érintené – ugyanakkor a jelenlegi időszakban, 2024-ről 2025-re mintegy harminc–negyven százalékos energiaár-csökkenés mellett a cégeknek ez nem jelentene tényleges áremelkedést.

A szakmai szervezetek azt is javasolják, hogy az intermodális fuvarozásra való áttérést támogató intézkedést – a kamionokkal szállított áruk vasútra terelését – az ötéves, tartós energiamegtakarítások csomagjába tegyék át, ezzel újabb intézkedéscsomag számítana be az EU-s és nemzeti klímavédelmi kötelezettségvállalások teljesítésébe.

Az intermodális fuvarozás támogatása az EKR-en keresztül jelentős nemzetgazdasági hasznot hoz: évente több tízezer kamionnal lehet csökkenteni a túlzsúfolt autópályák forgalmát és több tízezer tonnával mérsékelni a szén-dioxid kibocsátását. Jelentősen nőne a magyarországi átrakóterminálok forgalma, amely adóbevételt és foglalkoztatást generál, ami jelenleg az osztrák termináloknál csapódik le. Jelentősen javulna a magyarországi közúti fuvarozók versenyképessége, új piaci lehetőségek nyílnak meg, így beletanulhatnának a vasúti fuvarozás szervezési és szabályozási sajátosságaiba. Mivel az intermodális fuvarozást csak a magyarországi adószámmal és járműparkkal rendelkező közúti fuvarozók számolhatják el az EKR-ben, a hazai gazdaságot segíti az intézkedés. Ráadásul ehhez nincs szükség sem a magyar állam, sem pedig az EU anyagi támogatására.