A kormány vesz gépeket a társaságoknak Nigériában?
A nigériai kormány a belső légi forgalom hatékonyságának javítása érdekében 30 repülőgépet vásárol a légitársaságok számára – adja hírül helyi médiajelentésekre alapozva az Air Transport World Online. A hírt a nigériai repülőtéri hatóság kommunikációs főnökének szövegére alapozzák, aki egy újjáépített repülőtér felülvizsgálatakor nyilatkozott.
Szavaiból az derül ki, hogy a repülőgépek megvásárlása azt az eddigi gyakorlatot váltaná fel, hogy a kormány közvetlenül juttatott pénzt a társaságoknak gépvásárlásra, de a cégek ezeket a direkt juttatásokat „szándékosan más célokra költötték el”.
A központi gépvásárlást a Nigériai Központi Bank az Ipari Bankkal közösen fedezi.
Az új gépek tervezett beszerzése mellett az afrikai ország kormánya más lépéseket is fontolóra vesz, például hogy adómentessé teszi a repülőgépek alkatrészeit, hogy ezzel is segítse a légitársaságokat a költségek csökkentésében, illetve hogy a profitképesség javításával az ágazatot vonzóbbá tegye a befektetőknek, merthogy az alkatrészek beszerzése az egyik legkomolyabb költségtényező a társaságok számára.
A költségek csökkentésével olcsóbbak lennének a repülőjegyek, és ezzel növekedne az utasszám, folytatta a repülőtéri hatóság vezetője, aki kifejtette: a Nigérián belüli egyórás légijáratok jegyárainak nem szabadna 65-70 amerikai dollárnak megfelelő összegnél magasabbnak lenniük.
A légi közlekedési portál szerint a lagosi kormány már tavaly novemberben tárgyalásokat kezdett a brazil Embraerrel új repülőgépek beszerzéséről, mert a nigériai légitársaságok úgymond „nem megfelelő eszközökkel működtetik” a légi forgalmat.
Ugyanakkor nem tudni, hogy a tervezett harminc gép mindegyikét az Embraertől venné meg a kormány, vagy más gyártók utasszállítói is benne lennének a keretben. Az Embraer mindenesetre egyelőre nem akart megszólalni az üzletről.
A hírhez érdemes hozzátenni, hogy a különös lépés, tehát hogy egy állam kormánya a többnyire magántőkével működtetett légitársaságoknak repülőgépeket juttasson, összefügghet gazdaságpolitikai és biztonsági okokkal is. Az afrikai országok többségében, így Nigériában is a földi közlekedési infrastruktúra fejlesztése, az út- és vasútépítés nem képes lépést tartani az igényekkel, a felszíni rendszerek ráadásul nagyon nem biztonságosak, a gazdasági fejlődésnek nem egyszerűen mutatója, hanem elengedhetetlen feltétele a légi közlekedés fejlesztése.
Ugyanakkor az új gépek beszerzése fontos lehet a repülésbiztonság szempontjából is. Mint azt az iho többször megírta, jelenleg egyes délkelet-ázsiai országok mellett Fekete-Afrika vezeti a légi közlekedés baleseti listáit. A tavalyi, egyébként a közforgalmi repülésben kiemelkedően bizonságos év legsúlyosabb katasztrófái is Afrikában történtek, a legtöbb halálos áldozatot követelő baleset épp a nigériai fővárosban, Lagosban volt. A lezuhant gép egy igen idős MD–83-as volt, egyelőre csak az előzetes vizsgálati jelentés készült el, és nincs hír arról, mi okozhatta mindkét hajtómű leállását és a gép lezuhanását kevesebb mint hat mérfölddel a lagosi reptér 18-as jobb pályája előtt.
Nemrég egy Cessna Caravant ért baleset, amelynek során Taraba állam kormányzója is súlyos sérülést szenvedett.
A portálunkon is megszólaltatott szakember szerint a rossz afrikai baleseti statisztika miatt nem egyszerűen a géppark előregedése okolható, ez önmagában nem lenne baj, ha a gépeket koruktól függetlenül előírásszerűen karbantartják és üzemeltetik: a gond az, hogy a hatóságok nem eléggé szigorúak, például nem biztos, hogy a kellő figyelemmel ellenőrzik a gépekbe beépített, esetleg nem tiszta eredetű és nem garantált minőségű alkatrészeket.
