A kobrák atyja, az emelkedés bajnoka
25 éve, 1986. október 27-én állította fel Viktor Pugacsov, a Szuhoj-gyár berepülőpilótája a jelenleg is érvényes emelkedési rekordot: a Szu–27 egyik prototípusának P–42-es típusjelű változatával 25,4 másodperc alatt érte el a 3000 méteres magasságot. Novemberben következtek a további rekordok: 6000 méterre 37,1, kilencezerre 47 és 12 kilométer magasra 58,1 másodperc alatt sikerült felkapaszkodnia.
Az emelkedési rekord megdöntéséhez egyébként az eredeti Szu–27-est alaposan át kellett alakítani: nemcsak a fegyverzetet, a radart szerelték ki belőle, nemcsak hogy leszedték a farokkúpot és a szárnyvégi rakétaindító sínt, hanem még a festéket is eltávolították róla, hogy még könnyebb legyen, így sikerült a súlyát 14 tonnára leszorítani. Természetesen átalakított, rövidebb időre nagyobb teljesítményt produkáló speciális hajtóműveket is kapott a gép, a teljesítmény/súly arány ezen a példányon 2:1(!) volt.
Ahhoz, hogy sikerrel startoljon, acélsodronyokkal rögzítették a gépet egy páncéloshoz, mert amikor Pugacsov a hajtóműveket felpörgette, a gép saját fékjei nem tudták már egy helyben tartani. A sodronyokat elektromos zárszerkezettel látták el, adott pillanatban ezeket oldották, és így tudott a gép teljes teljesítménnyel nekivágni az emelkedésnek. A különleges felszállást a következő video-összeállításban is láthatjuk, 1 perc 13 másodpercnél:
A korábbi világrekorder egy amerikai F–15-ös volt, amelyet R. Smith vezetett, és amelynek emelkedési idejét két másodperccel javította az orosz pilóta, aki összesen 13 világrekordot állított fel a géppel. Egyébként ugyancsak Pugacsov mutatta be a nagyvilágnak először a Szu–27-es valóban káprázatos manőverezőképességeit, amikor 1989-ben a párizsi repülőszalonon végrehajtotta a róla elnevezett „Pugacsov-kobra” figurát. (A videón 3.18-tól.)
A Szuhoj-iroda gépeihez összesen 70 világrekord fűződik, közülük harminc még mindig érvényben van, nem sikerült (illetve nem is próbálták) megdönteni.