A budapesti dugódíj megvalósítási lehetőségei

Több európai nagyvároshoz hasonlóan elképzelhető, hogy Budapesten is bevezetik az egyelőre éppen leszavazott dugódíjat. Érdemes megvizsgálni a kérdést a technológia szempontjából is, hiszen jelentős informatikai kihívásról van szó. Több megoldás is létezik a rendszer kiépítésére, a választott technológiának számos tervezési, kivitelezési és üzemeltetési követelménynek kell megfelelnie – ezekkel kapcsolatban adott ki összefoglalót két közlekedésinformatikai cég, a Best Way és a WebEye – olvasható a HVG.hu cikkében.

A dugódíj egyik legfontosabb kérdése a díjjal terhelt területekre való belépés ellenőrzésének megoldása, amely különböző technológiák segítségével – kamerarendszerrel, hidakra telepített ellenőrző pontokkal vagy GPS-es nyomkövetéssel – történhet. Mindegyik esetben fontos, hogy az összes belépési pontot „lássa” a rendszer, és ne hagyjon rést a zónába történő behajtásra, illetve kihajtásra.

A dugódíj Európa-szerte legelterjedtebb formája a kamerás megfigyelésen alapuló technológia. A zóna behajtási csomópontjaiba telepített rendszámfelismerő kamerák sávonként rögzítik, hol és mikor lépett be a jármű, illetve, mennyi időt töltött a fizetős területen, majd ez alapján történik a számlázás.

„A kamerás rendszerek esetében kulcskérdés, hány belépési pontról beszélünk. Ha például Budapest esetében a Hungária körút és a Margit körút lesznek a behajtási övezet határai, akkor becsléseink alapján közel 260-280 csomópontba kellene összesen mintegy 1000 kamerát felszerelni. Összehasonlításként, Londonban összesen 197, Milánóban 43 kamera látja el ezt a feladatot, amelynek magyarázata a városszerkezetek közötti különbségben rejlik. Egy másik lehetőség, ha a Dunán átívelő hidak lesznek fizetősek. Ez a megoldás egyszerűbb és átláthatóbb struktúrát eredményezne, emellett lényegesen kevesebb, mintegy 50 kamerára lenne szükség a nyolc fővárosi híd megfigyeléséhez” – ismertette a lehetőségeket Szvétek Ferenc, a Best Way Traffic szakértője.

Ahogy az autópályáknál, a budapesti utcák esetében is lehet GPS-es nyomkövetésen alapuló rendszerrel fizetőssé tenni az úthasználatot. A járműbe szerelt fedélzeti egység, az ún. OBU (on-board-unit) ugyanis rögzíti a gépkocsi helyzetét és követi annak mozgását. A GPS-alapú dugódíjrendszer kizárja az ellenőrzőpont kikerülését, mivel a fedélzeti eszköz a teljes útvonalat észleli. Emellett a járműbe épített telematikai egység által szolgáltatott adatok számos egyéb célra is felhasználhatóak a navigációtól a különböző jármű-diagnosztikai adatok kinyeréséig. „Ma még magasnak mondható a technológia bekerülési költsége, hiszen ne felejtsük el, minden gépjárműbe be kellene szerelni ebben az esetben a fedélzeti egységet, nem csak a tehergépjárművekbe, mint az autópályák esetében. De a jövő egyértelműen a GPS rendszerek felé mutat, a trendek legalábbis ezt mutatják. Mindezt jól bizonyítja az is, hogy a forgalomba kerülő gépjárművek egyre növekvő hányadába már a gyártás során beépítik a GPS-GSM rendszereket” – véli Bagossy Tamás, a WebEye Magyarország szakértője.

Egy jól működő dugódíjrendszernek elengedhetetlen feltétele a kiegészítő infrastruktúra megteremtése. Ez a gyakorlatban a közösségi közlekedés fejlesztését jelenti – különös tekintettel az elővárosi buszokra és vonatokra – illetve a P+R és B+R parkolók bővítését a zónahatárokon. A Best Way Traffic felmérése szerint Budapesten jelenleg mintegy 3600 ingyenes P+R és B+R férőhely áll rendelkezésre, amely a város méretét és adottságait tekintve jóval kevesebb a szükségesnél.

London napjainkban a legnagyobb európai város, ahol szednek dugódíjat, 2003. február 17-én vezették be a jelenlegi rendszert. Minden gépjármű vezetője köteles megfizetni a díjat, aki hétfőtől péntekig reggel 7 és délután 6 óra között behajt London belső városrészébe. A standard behajtási díj egy teljes napra vonatkozik. Ezt a díjat a behajtás napján éjfélig kell befizetni, automatikus fizetési rendszeren keresztül (CC Auto Pay), online (akár 90 nappal előre), SMS elküldésével, telefonhívással, erre kijelölt boltokban vagy postai úton. A londoni behajtás ellenőrzése rendszámfelismerő kamerák segítségével történik. Amennyiben az adott napon megtörténik a fizetés (vagy előre megtörtént), a járműről készült fényképek automatikusan törlésre kerülnek az adatbázisból. A 197 kamerából álló hálózat a behajtási zóna minden egyes be- és kilépési sávját figyelemmel kíséri. A TfL (Traffic for London) 2007 júniusában készített jelentése szerint a zónába belépő autók száma 30 százalékkal csökkent, míg a taxik, buszok és különösképp a kerékpárok száma jelentősen növekedett.

London mellett Milánó a másik európai nagyváros, ahol érvényben van a dugódíj. Itt 2008-ban indult az Ecopass, ezt váltotta 2012 januárjában az Area C rendszer. A díjfizetési időszak hétfőtől péntekig 07.30–19.30-ig tart, fizetni legkésőbb a behajtást követő nap éjfélig lehet. A milánói behajtási zóna a város központja „Cerchia dei Bastioni”, 43 belépési ponttal. A belépési pontoknál elektronikusan felügyelt térfigyelő kamerák vannak telepítve. A 43-ból 7 csak a tömegközlekedési eszközöknek van fenntartva. A kamerák érzékelik a belépő járműveket és továbbítják az összegyűjtött adatokat egy számítógépre, ahol azonosítják a járművet és a besorolását (helyi lakos, ingyenes belépésre jogosult stb.). Az új rendszer bevezetésének már az első hónapban érezhető hatásai voltak. A zónán belülre behajtó autók száma 33 százalékkal csökkent, közel 700 ezer autóval.

Stockholmban 2007. augusztus 1-jén egy hét hónapos tesztidőszakot követően vezették be a behajtási díjat a belváros teljes területére. A behajtási díj mértéke attól függ, hogy milyen időszakban hajt be a sofőr a díjköteles zónába. A fizetés minden hónap végén, számla alapján történik. A díj befizetése a tulajdonos felelőssége, erre egy hónap áll rendelkezésre. Ezt intézheti postai vagy elektronikus úton, illetve a bankkal kötött előzetes megbízást követően automatikusan is levonásra kerülhet az esedékes összeg. A befizetések több mint 60 százaléka automatikusan történik egy járműben elhelyezett azonosító eszköz segítségével.

A stockholmi behajtás ellenőrzése automatikus rendszámfelismerő rendszer segítségével történik, amit kamerák, lézerdetektorok, antennák és információs táblák alkotnak mindegyik behajtási ponton. Az automatikus rendszámfelismerő rendszernek azonban hiányosságai is akadnak. A svéd járművek rendszámai három betűből és három számjegyből állnak, hasonlóan a finn, litván és hazai rendszámokhoz. A rendszer azonban nem képes ezek között különbséget tenni és előfordul, hogy hibásan a svéd tulajdonosnak küldik a számlát.