80a: rendben lévőnek látszik

Átadták a gödöllői vasútállomáson.

A beruházás részeként 2,7 kilométer hosszú, új harmadik vágány épült ki a Keleti pályaudvar és Kőbánya felső vasútállomás között, aminek célja a Rákos–Hatvan projekt keretében megújult pályán bevezetendő ütemes menetrend támasztotta kapacitásigény kielégítése. A harmadik vágány kivitelezési munkáinak keretében Kőbánya felső állomáson a harmadik és negyedik vágány között akadálymentes, sk+55 magasságú, peron- és esőbeállók létesültek. A vonalon elvégezték a régi Józsefváros kihúzó csonkavágány műtárgyának jobb és bal pályáján lévő műtárgyak felújítását és a régi Józsefváros–Kőbánya felső összekötő vágány műtárgyainak felújítását is. Ezen felül 900 méter hosszú zajvédő falat építettek a kivitelezésben érintett szakaszon.

A beruházás részeként a Rákos–Gödöllő vonalszakaszon új megállóhely épült a Budapest XVII. kerületi Akadémiaújtelepen, aminek jelentőségét számos korszerű tulajdonsága mellett a Keleti pályaudvar 15 perc alatti megközelíthetősége jelenti.

A Rákos–Gödöllő vonalszakaszon összességében 25,2 kilométer hosszon építették át a vasúti pályát, amin már a 100–120 kilométer/órás sebességgel haladhatnak a vonatok. Korszerűsítették Rákosliget, Rákoscsaba-Újtelep, Rákoscsaba, Gödöllő-Állami telepek, Pécel és Isaszeg állomásokat. Kiépült az akadálymentes állomási környezet, magas peronok, liftek létesültek, megújult a gyalogos aluljáró, új perontetők épültek. A szakaszon 203 új P+R parkolóhely létesült. A peronokról és az utasforgalmi területekről taktilis vezetősávok segítik a látásukban korlátozottak közlekedését. Ezen túl új villamos felsővezetéki és térvilágítási rendszert építettek ki.

A beruházás részeként közúti felüljáró épült Budapesten a Cinkotai úton, a Czeglédi Mihály úton, a 3103 sz. úton Isaszeg és Pécel között, valamint a 3103 sz. úton Isaszeg és Gödöllő között. Különszintű gyalogos átjáró épült Akadémiaújtelepen, Pécelen és Isaszegen.

A Gödöllő–Hatvan szakaszon 27,3 kilométern újult meg a vasúti pálya, ezzel biztosítva a jövőben a 100–120–160 kilométer/órás sebességet. Az átépült szakasz egyik igazi ékessége a teljeskörűen rekonstruált Gödöllő vasútállomás és annak közvetlen környezetében épült Köztársaság úti különszintű közúti felüljáró, ami közvetlenül összeköti a városrészeket. Megújult továbbá Gödöllőn a Szent-Györgyi Albert úti felüljáró is, valamint a HÉV végállomás. Máriabesnyőn, Bagon, Hévízgyörkön, Galgahévízen Turán és Aszódon korszerűsítették a megállóhelyeket. Máriabesnyőn felújították és bővítették a felvételi épületet, a perontető visszakapta eredeti formáját. A korszerűsített szakaszon összesen 216 P+R parkoló létesült. A szakaszon 55 centiméter magas peronok, liftek, peronaluljárók, perontetők, állomási előterek, autóbusz-fordulók létesültek.

Az utazóközönségnek kevésbé látható, de a vasúti infrastruktúrában kiemelkedő szerepet játszanak a teljes Rákos–Hatvan vonalszakaszon elvégzett biztosítóberendezési, távközlési és ETCS 2 kivitelezési munkák, ezeknek köszönhetően két távvezérlő központtal kialakított központi forgalomirányító rendszer (KÖFI) jött létre, illetve elektronikus biztosítóberendezés, utastájékoztató és térfigyelő kamera rendszer létesült a teljes szakaszon. Pécel, Isaszeg és Gödöllő vasútállomásokon biztosítóberendezési, Hatvan állomáson pedig új távközlési üzemi épület létesült. Az új biztosítóberendezések telepítésével egyaránt javul a vonatok pontossága és a vasútbiztonság. Az Egységes Európai Vonatbefolyásoló Rendszer 2-es szintjének (ETCS 2) telepítése után és annak vasúthatósági engedélyezésével Aszódtól Hatvan irányába a 160 kilométer/órás pályasebesség is elérhetővé válik.

A beruházás megvalósulásával javul az ország nemzetközi elérhetősége és az Európai Unió országai közötti vasúti összeköttetés színvonala. A fejlesztés hozzájárul a Magyarországon keresztül haladó tranzitforgalom megfelelő színvonalú leközlekedtetéséhez. A pályarekonstrukció során célkitűzésként jelent meg a sebességkorlátozások felszámolása által a versenyképes menetidők elérése, valamint a tehervonati forgalom korlátozásmentes közlekedésének biztosítása. A vonal adottságaiból fakadóan további cél az elővárosi jellegű személyforgalom erősítése és az ütemes menetrend bevezethetőségének megteremtése, amihez nagyban hozzájárul a Keleti pályaudvar és a Kőbánya felső vasútállomás között kiépülő harmadik vágány.