Elment az orosz légierő: húsz éve polgári a debreceni reptér
A debreceni repülőtér a város déli szélén, a központtól mintegy öt kilométerre található. Több mint kilencvenéves múltra tekint vissza; kezdetben katonai és sportcélokra használták, a harmincas évektől viszont a belföldi légi forgalom is jelentős volt, ám végül szinte teljes egészében katonai repülőtérré vált, és így is működött egészen 1991 májusáig, igaz, közben a Maszovlet majd a Malév is fenntartott Li-2-esekkel illetve IL-14-esekkel debreceni, sőt egy időben Miskolc-Debrecen járatot is.
Az orosz repülőcsapatok távozása után 1991. augusztus 16. óta funkcionál Debrecen kizárólag polgári repülőtérként. A város önkormányzata 1994-ben vásárolta vissza a területet az államtól, öt év elteltével viszont értékesíteni kívánták a török Begendik cégnek. A társaság azonban nem fizetett, így a repülőtér végül is debreceni tulajdonban maradt. 2001-ben átfogó fejlesztés indult, ennek első lépéseként a Debreceni Vagyonkezelő Vállalatba (holding) olvasztották be az Airport Debrecen Kft.-t. 2002-ben – a vidéki repülőterek közül elsőként – ISO 9001:2000 környezetközpontú minőségirányítási rendszert építettek ki, 2004-ben pedig – szintén elsőként – nemzetközi légi határátkelőhely és állandó vámút létesült. Jelenleg a minősítések alapján, hatósági szinten a Debreceni Nemzetközi Repülőtér egyenértékű a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérrel, ha persze a forgalomra ez nem is mondható el.
2006. tavaszán kísérletet tettek a belföldi, Debrecen-Budapest közötti menetrend szerinti légijáratok újbóli beindítására, az utasszám azonban elmaradt a várakozásoktól, így ez közel fél év múlva megszűnt. Jelenleg sem rendelkezik menetrend szerinti járatokkal a repülőtér, viszont naponta háromszor kisbuszokat közlekedtet a Malév a Liszt Ferenc repülőtérre: a debreceni utasoknak nem kell a jegykezelésre várni, és gyorsított ellenőrzésen esnek át. Ha az utasszám megkívánja, akkor a jövőben már eleve innen indítana néhány járatot a Malév.
Charterjáratokkal – a korábbi évekhez hasonlóan – Burgasz (Bulgária), Antalya (Törökország) és Drezda illetve Lipcse (Németország) érhető el.
Az utasszám 2006-2008 folyamán volt a csúcson évi negyvenezerrel, 2009-ben viszont komoly visszaesés volt, mindössze 9000 utassal. 2010-re ismét fellendült a forgalom (huszonötezer utas), és az idén további harminc-negyven százalékos növekedést remélnek.
Az egyik legfrissebb hír, hogy néhány nappal ezelőtt jogerőre emelkedett a cargo- és logisztikai bázis első épületének építési engedélye, így a hónap végén már meg is kezdődhetnek a munkálatok. A tervek szerint a 2015 végéig felépülő ötvenezer négyzetméter alapterületű komplexum lehetőséget teremt majd a rendszeres légi áruszállítás beindítására is.
A repülőtér egyébként évente körülbelül háromszáz millió forintos veszteséget termel, ezért a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. partnert keres az üzemeltetéshez. A tervek szerint a tulajdonjog továbbra is a holdingnál maradna, csak az üzemeltetést végezné más cég. A július elején kiírt pályázatra eddig kizárólag az Airport Debrecen Vagyonkezelő Kft. jelentkezett, de még nem tudni, hogy pontosan kik a tagjai ennek a társaságnak.
