Nem lesz Savaria repülőtér

A kormány augusztus 15-én rendeletet hozott a Vát és Porpác települések közigazgatási területén megvalósuló repülőtér-fejlesztéssel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló, 2009. december 30-án megjelent rendelet hatályon kívül helyezéséről. A döntés alapján alaposan feltételezhető, hogy a térségben – legalábbis egyelőre – nem épül légikikötő – olvasható a TTG hírlevelében.

A Vas megyei közgyűlés 2007. júniusi ülésén fogadta el azt a megállapodástervezetet, amelyik a Szombathelytől 15 kilométerre található Vát és Porpác határában felépülő, teherszállítási célokat szolgáló nemzetközi repülőtér létrehozásáról szólt. Ennek értelmében egy magánvállalkozás, a 2006-ban megalapított SIA-Port Kft. azt vállalta, hogy a mintegy 600 hektáros területen 60 milliárd forintos beruházással egy 4000×60 méteres futópályát, valamint a forgalom kiszolgálásához szükséges épületeket, utakat, szerelőhangárt és egy áruforgalmi bázist építenek. Már ekkor elhangzott, hogy a kivitelező várhatóan egy kínai cég lesz, és az első gépeket 2012 elején fogadhatja a Savaria Airport névre keresztelt új repülőtér, mely mellé logisztikai és ipari parkot is terveztek.

A létesítmény üzemeltetését – amelyen nem tudni, mire alapozva évi 170 ezer tonna légiáru és 250 ezer utas érkezését prognosztizálták – egy erre a célra létrehozott részvénytársaságra bízták volna. 2009 tavaszán a repülőtérről szóló helyi népszavazáson Vát és Porpác lakóinak többsége bizalmat adott az akkorra már több mint 100 milliárd forintra – mintegy 445 millió euróra – taksált beruházásnak, de hogy azt kik és miből fogják finanszírozni, máig nem derült ki. A híradások éveken át arról szóltak, hogy a SIA-Port vezetősége „előrehaladott tárgyalásokat” folytat a lehetséges befektetőkkel, illetve külföldi partnerekkel.

Ezek után nem csodálkozhatunk azon sem, hogy a repülőtér megvalósításának részletes terveit üzleti titokra hivatkozva szintén nem hozták nyilvánosságra. Mindössze annyi derült ki, hogy az építésben egy Sanghai Construction Group nevű cég működne közre. A SIA-Port szerint kínai partnereik állítólag azért támogatták elképzeléseiket, mert a helyszín közel van a délnémet, az osztrák és az északolasz térségekhez, ahová a Távol-Keletről légi úton érkezett áruk zömét kamionokkal, kisebb részét pedig vasúton vitték volna tovább. Arról viszont már nem esett szó, hogy a repülőtérhez kapcsolódó földi infrastruktúra – autópálya és gyorsvasúti csatlakozás – hiányában mindez hogyan valósult volna meg.

Valamiért azt sem feszegette soha senki, hogy a légvonalban mindössze 90 kilométerre lévő Bécs-Schwechat már évtizedek óta sikeresen működő, tavaly 277 ezer tonna légiárut kezelő cargoközpontjával hogyan tudnának versenyezni, arról már nem is beszélve, hogy a leendő repülőtér légtere miképp befolyásolná a pápai NATO logisztikai bázis és Bécs-Schwechat amúgy is zsúfolt légterének forgalmát. A tervet mindezek ellenére több akkori miniszter – köztük a későbbi miniszterelnök Bajnai Gordon – is támogatta, így a magyar kormány végül 2009. december 30-án, a megígért „kétezer új munkahely” reményében a helyi közúti és vasúti infrastruktúra hiányosságai ellenére, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánította a beruházást. Azonban ennek ellenére Vát-Porpác ügyében továbbra sem történt előrelépés.

A projektben leginkább érintett helyi önkormányzatok abban reménykedtek, hogy Ven Csia-pao magyarországi látogatása fordulópont lehet, és a gazdasági vezetőkkel érkező politikus tárgyalásain végre eldőlhet a repülőtér sorsa is. Bár a kínai kormányfő és Orbán Viktor több kétoldalú gazdasági megállapodást is aláírt, a megbeszéléseken állítólag szóba sem került a repülőtér megépítése. Bár a beruházással kapcsolatba hozták a GYSEV Zrt.-t is, Dávid Ilona, a vasúttársaság elnök-vezérigazgatója cáfolta azokat a híreket, amely szerint cégük valaha is a repülőtér megépítése mellett lobbizott volna, mivel stratégiájuk és üzleti tervük központi eleme továbbra is a személyszállítás.

Számos hazai szakember tette fel már eddig is a kérdést: ha egyáltalán szükség van Magyarországon egy ilyen air cargo bázisra, akkor miért nem inkább a Porpáctól mindössze 65 kilométerre lévő Sármellék (jelenlegi nevén Hévíz Airport), vagy a 80 kilométerre található és évek óta sikeresen működő Győr-Pér repülőtér továbbfejlesztését javasolták? De még ennél is optimálisabb választás lehetne például a közvetlenül az M3 autópálya és a Budapest–Miskolc vasútvonal mellett található Mezőkövesd egykori katonai repülőtere, vagy az infrastrukturális szempontból hasonlóan jó adottságokkal rendelkező Debrecen Airport is. (És természetesen Ferihegy is pályázott erre a szerepre, de az elhalasztott beruházások között van a cargobázis is – a szerk.)