Megmentették az Alitaliát, a konkurencia már tiltakozik

Megtettük, sikerült: ilyen és hasonló nyilatkozatok hangzottak el az olasz kormány részéről, közelebbről az közlekedésért és infrastruktúráért felelős miniszter, Enrico Letta szájából azok után, hogy megszületett a megállapodás az Alitalia megmentéséről: a további bajokat azonban épp a kormány szerepe okozhatja mindebben.

A Financial Times friss híre szerint a hétfő este kezdődött részvényesi közgyűlés jóváhagyta a mentőakciót. A jóval éjfél után lezárult ülés után a légitársaság közleménye azt is megemlítette, hogy a vezetés felajánlotta lemondását, de személycserékről egyelőre nincs újabb hír, noha a részvényesi közgyűlésen a kormány részéről előhozakodtak azzal is, hogy a légitársaságnak szakítania kellene a előző igazgatósággal.

A 2009-ben történt előző csőd óta a légitársaság mintegy egymilliárd eurónyi veszteséget halmozott fel, ebben az évben pedig napi 1,6 millióra rugott az üzemi veszteség. A mentőakciót az tette sürgőssé, hogy a veszteséges olasz nemzeti légitársaság kimerítette üzemanyagszállító partnere türelmi képességeit, és ultimátumot kapott, vagy fizet, vagy a gépek nem kapnak kerozint. A mentőakciónak köszönhetően a társaság tovább működhet, a milánói tőzsdén pedig enyhén emelkedett a részvények árfolyama.

A nagy kérdés, hogy az Air France/KLM emeli-e a tulajdoni részesedését, és ezzel nyilván a rá jutó kötelezettséget a pénzügyi akcióban, egyelőre a jelek szerint nem dőlt el. Az FT híre szerint a francia–holland csoport attól teszi a lépéseit függővé, hogy mit tartalmaz az Alitalia egyelőre nyilvánosságra még nem hozott új tervei a társaság átszervezésére, működésének racionalizálására.

Korábbi jelzések szerint az Alitalia részvényeinek 25 százalékát birtokló, tehát a legnagyobb tulajdonos Air France/KLM, amely az öt évvel ezelőtti krízis idején megvásárolta volna az olasz cég részvényeinek többségét, most nem kíván nagyobb szerepet vállalni sem a tulajdonosi palettában, sem a mentőakcióban. Az olasz oldal viszont most megint szeretné, ha újra lehetne tárgyalni a francia–holland vállalatcsoport részvételét az Alitaliában, miközben most is azt hangsúlyozzák, amit Berlusconi egykori miniszterelnök az öt évvel ezelőtti tranzakció megfúrásakor, vagyis hogy adjon annyi pénzt az Air France/KLM, amennyi lehetséges, de közben „meg kell védeni Olaszország érdekeit.”

Az 500 millió eurós mentőcsomag része 300 milliós tőkeemelés és 200 milliós banki hitelkeret több pénzintézettől. Az akcióban megszólaló politikusok ugyan siettek kiemelni, hogy mindez tökéletesen egybeesik az Európai Unió szabályaival, de épp ezzel támadja már most a mentőakciót az egyik jeles európai versenytárs: a British Airways, a Vueling és az Iberia anyavállalata, az IAG.

A támadás alapja az, hogy a tőkeemelésre összehozott pénz egy része, 75 millió euró az állami kézen lévő olasz postavállalattól származik, innentől kezdve a mentőakció az IAG kommünikéje szerint „nyilvánvalóan illegális.”  Az Európai Bizottság illetékesei addig nem foglalnak állást az ügyben, amíg nem ismerik a mentőakció részleteit, viszont Brüsszel azt is jelezte, hogy a tőkeemelést addig nem kellene végrehajtani, amíg a Bizottság meg nem vizsgálja a helyzetet és a mentőcsomagot.

Mint ismeretes, és ez a kérdés a Malév csődjével kapcsolatban is gyakran előkerült, az Európai Unió valóban tiltja a tagállamoknak a légitársaságokba való pénzpumpálást abban az esetben, ha az az üzemeltetést, a működést támogatja, ilyenkor ugyanis a megsegített cég a költségvetésből juttatott összeg révén valóban előnyösebb helyzetbe jut azoknál a versenytársaknál, amelyek ilyesféle injekciókban nem részesülhetnek: ez volt az oka az EU határozott fellépésének a Malév esetében, amely időről időre tízmilliárdokat kapott a magyar kormánytól arra, hogy tovább repüljön.

Elfogadja viszont az Unió jogrendje azokat a hitelalapú támogatásokat, amelyek nem az üzemeltetésre, hanem a légitársaság átalakítására, szerkezetváltására érkeznek az államtól, épp azért, hogy a cég áttérhessen egy gazdaságosabb működésre. Ilyen típusú hitelösszegeket hagyott jóvá a Bizottság a CSA és a LOT esetében is, amit Magyarországon sokan úgy kommentáltak, hogy „bezzeg nekik lehetett kapni állami pénzt”: ilyen típusú támogatást a Malév is kaphatott volna, ha sikerül összehozni és az Unióval elfogadtatni egy alapos átalakítási programot, ahogy azt a csehek és a lengyelek megtették, de ezügyben vizsgálódik most is az EU a SAS-nál, merthogy ott is kerültek állami pénzek a mentőcsomagba.

* * *

Indóház Online - Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!