Leszállt, de eldőlt: újabb Falcon-kudarc

Elon Musk Twitter-oldalán olvasható újabb bejegyzésében azt írja, arra gyanakszik, hogy a bajt a fellövés előtt keletkezett jég okozhatta, amely aztán visszatéréskor megakadályozta az egyik kitámasztóláb rögzülését a leszállás előtti pillanatokban.Musk arra emlékeztetett, hogy a start idején erős köd volt a fellövés helyszínén, a nedves hideg idő különösen kedvezhetett a jég lerakódásának.

A jég, a hideg alattomos ellensége a repülésnek, de az űrrepülésnek is: az egyik legsúlyosabb katasztrófa, a Challenger felrobbanása is amiatt következett be 1986 januárjában, mert egy tömítőgyűrű start előtt a hideg időben elfagyott, és nem tömített megfelelően az egyik szilárd hajtóanyagú gyorsító fokozaton.

Korábban írtuk:

A három héttel ezelőtti siker után ismét egy kudarc: a Falcon 9-es hordozórakéta gyönyörűen leszállt, aztán oldalára dőlt és felrobbant. De előtte természetesen rendben teljesítette fő feladatát, pályára állította a Jaso-3 műholdat.

Mint erről többször beszámoltunk, a legsikeresebb amerikai magán űrcég, a SpaceX évek óta kísérletezik a teljes egészében újra felhasználható űrrendszerek fejlesztésével. Visszatér a földre és ismét indítható a Dragon teherűrhajó, pontosabban egyelőre azért nem használhatják újra a kapszulát, mert az még vízre érkezik ejtőernyővel, de ha beindul a szárazföldi landolás, ennek sem lesz akadálya.

A nehezebb feladat a hordozórakéta visszahozatala. A Falcon 9-es saját hajtóművével fékezve kell, hogy a világűrből, ahová felemelte a második fokozatot és a hasznos terhet, visszataláljon a leszálló helyre, amely több alkalommal egy a kilövéstől rendszerint 150–200 mérföldre a tengeren várakozó „céltáblás” uszály volt, de decemberben egy a floridai űrközpontból indított rakéta az ugyanott kialakított szárazföldi leszállóhelyre mutatott be tökéletes landolást.

A tengeri érkezések eddig valamennyi esetben sikertelenek voltak, általában az utolsó másodpercekben történt valami, egy váratlan és kivédhetetlen szélroham például, ami miatt a rakéta nem tudott simán leszállni. Meglepetésre a SpaceX a floridai szárazföldi landolás után most ismét a bárkás-tengeri leszállást választotta, ezúttal a kalforniai indítás helyszíne közelében a Csendes-óceánon; és megint az utolsó, sőt, az utolsó utáni pillanatban fordult kudarccá a kísérlet. A rakéta tökéletesen eltalálta a leszállóhelyet, de miután megérkezett és kikapcsolódtak a hajtóművei, az oldalára dőlt és felrobbant.

Elon Musk, a SpaceX alapítója és főnöke szerint az történt, hogy a három láb egyike, amelyek közvetlenül a felszín felett nyílnak ki és aztán támasztják meg a rakétatestet, szóval a három láb egyike roskadt össze leszállás után, feltehetően a helyére került, de nem rögzült a kibocsátáskor.

Ami jelzi, hogy az újra felhasználható űrrendszer konmcepciója amilyen ígéretes, olyan sok kockázatot is rejt magában, hiszen a hordozóeszköz a „plusz feladat”, a visszatérés érdekében a szokásos felemelkedés és pályára állítás mellett plusz rendszereket kell, hogy használjon irányításban, vezérlésben, illetve a rakéta stabilizálása érdekében, amelyek külön-külön hibalehetőséget jelentenek.

* * *