Jumbolino magyar kormánygépként?

A Hírhatár internetes portál meg nem nevezett repülési körökből származó információja szerint lehetséges, hogy a nemrég kiírt kormánygéptender valójában egy bizonyos típusra van „kihegyezve”, ez pedig a BAe–146-os, más néven Avro Regional Jet, RJ85-ös, nagyobb változatában RJ100-as.

Ennek a gépnek ugyanis van utasszállító és teherszállító verziója is, illetve meglehetősen sok létezik belőle utasszállítóból teherszállítóvá átépített példányként. A beszerzésnek ilyen formában az lenne az előnye, hogy a teherszállítóra és az utasszállítóra gyakorlatilag azonos üzemeltetési hátteret kellene kiépíteni, írja repülős körökre hivatkozva a portál. Egykor Magyarországon magyar lajstromban is repült egy példánya néhány évig a Malév TNT üzemeltetésében.

Mint azt az iho/repülés is korábban megírta a típusról, a négy hajtóműves utasszállító ellentmondásos karriert tudott felmutatni. Az eredeti BAe–146-osból a tavalyi adatok szerint 87, a továbbfejlesztett Avro RJ-85-ösből és 100-asból összesen 96 példány van még üzemben a különféle polgári felhasználóknál. Ehhez jönnek még azok a példányok, amelyeket a Royal Air Force tart fenn részben a királyi család légiflottájának gépeiként, részben néhány hónapja katonai szállítógépként.

Az, hogy az angol királynő angol gépen utazik, eléggé természetes, viszont ami a légitársaságokat illeti, elég sűrűn lehet hallani híreket arról, melyik vonja ki éppen a típust a forgalomból. Tavaly ősszel a Lufthansa egyik regionális leányvállalata, a CityLine adta le a maga RJ85-öseit, és hírek szerint hasonló sors vár azokra a gépekre is, amelyek most még Budapesten is megfordulnak a Brussels Air vagy a Swiss színeiben.

A gép fogyasztása éppúgy nem optimális, mint ehhez képest repülési paraméterei: utazósebessége a hasonló kategóriájú modernebb gépekénél jóval alacsonyabb, miközben a négy hajtómű keltette zaj különösen a felszállásor nagyobb, mint a modernebb kéthajtóműveseké. A négy hajtómű miatt több alkatrész kell az üzemeltetéshez, nagyobb a karbantartási igénye, viszont kétségtelenül tágasabb a kabinja, mint a regionális piacon működő versenytársaké. Egyébként éppen a szokásosnél nagyobb átmérőjű törzse és a négy hajtómű miatt emlegetik repülőkörökben úgy, hogy Jumbolino.

Viszont ahogy a légitársaságok egyre nagyobb számban adják le a gépeket, amelyek jelentős része átalakítva a teherszállítók piacára kerül, úgy válnak a 146-osok, illetve Avrók viszonylag alacsony áron megszerezhetővé. Az, hogy a RAF a katonai szállítógépek szerepkörében is alkalmazza a típust, azt jelenti, hogy megvannak azok az eljárások, módosítások is, amelyek alkalmassá teszik a gépet ilyen üzemeltetésre.

Nem utolsósorban a rövid fel- és leszállási pályaigény is fontos szempont lehet: ha ez a gép landolhat az olyan reptereken, mint London City, feltehetően nagyon is alkalmas arra, hogy „szarajevói típusú” leszállások végrehajtásával legyen hadra fogható rövid pályás és hegyekkel körülvett bázisokon is, mint például az afganisztáni katonai légikikötők. Ugyancsak a RAF gépein kísérletezték ki a gép védelmi rendszereit, amelyek a katonai szállító feladatok végrehajtásakor és VIP-szerepkörben is fontosak lehetnek.