Európai légtér: a sztrájknak vége, a háború folytatódik

Több ezer járatot érintett a francia légiirányítók sztrájkja, összesítette az adatokat az Airport Technology szakportál. Eszerint 2000 járatot mondtak le Franciaországban és összesen háromezret Európa-szerte.

A munkabeszüntetésben az akciót megindító francia szakszervezet szerint 11 ország légiforgalmi irányítója vett részt, de a számok azt jelzik, hogy elsősorban franciaországi sztrájkról volt szó, és amelynek természetesen áldozatul esett sok más ország franciaországi vagy a francia légtéren keresztül repülő járata is. Ezért érintette például a londoni repülőterek forgalmát is súlyosan a sztrájk, annak ellenére, hogy az Egyesült Királyság légiforgalmi irányítói ebben nem vettek részt.

A Ryanair 400, az easyJet 200 járatot fújt le szerdán, a British Airways számára is lemondásokkal járt az akció, amelynek hatására nehézzé vált Spanyolország és Észak-Afrika elérése is.

Az akció révén annyit a jelek szerint elértek a francia légiforgalmi irányítók, hogy Németország és Franciaország kérte az Egységes Európai Égbolt, a SES II. lépcsője bevezetésének elhalasztását. Azonban Európa láthatóan egyáltalán nem állt egységesen a tiltakozók mögé.

A légitársaságok nemzetközi szervezete, a IATA elnöke, Tony Tyler kemény hangú nyilatkozatban ítélte el az akciót. Mint elmondta, a 27 nemzeti légtér helyett bevezetendő kilenc funkcionális légtérblokk a sztrájkolók állításaival ellentétben csökkentené a légijáratok késését, a gépek károsanyag-kibocsátását, és a repülésbiztonság is javulna.

Ez valóban nem érhető el légiforgalmi irányítói munkahelyek elvesztése nélkül. Viszont a forgalom, a légi közlekedés pozícióinak európai javulása hatására 320 ezer új álláshely keletkezhet szerte Európában. A sztrájkokat és más  munkaakciókat ezért Tyler tökéletesen igazságtalannak minősítette.

A TTG hírlevele összefoglalója szerint az egyes kormányok és a szakszervezetek azt nehezményezik, hogy adott esetben egy másik országba viszik át hagyományosan jelentős bevételeket generáló tevékenységeket, anélkül, hogy a veszteségekért érdemi kompenzációt kapnának, miközben a racionalizálás következtében munkahelyek is megszűnhetnek.

Az Európai Bizottság elismeri, hogy a légtér-irányítás egységesülése miatt feleslegessé váló munkahelyek száma akár 6-12 ezer is lehet, ami igen jelentős szám, mivel az iparág jelenleg mintegy 57 ezer főt foglalkoztat. Viszont az is tény, hogy például az Egyesült Államokban fele annyi létszámmal és költségből oldják meg egy hasonló méretű légiforgalmi piac zavartalan és biztonságos működtetését.

Az EB legújabb javaslatában a biztonságra, a költséghatékonyságra, a kapacitásokra és a környezetvédelmi szempontokra vonatkozó teljesítménymutatók központi előírásával, mondhatni piaci alapon kísérli meg kikényszeríteni a jelenlegi pazarló rendszer racionalizálását. A gyakorlati megvalósítás azonban további csúszást szenvedhet, amiért a francia és a német kormány is azt kérte, átmenetileg függesszék fel a Siim Kallas által benyújtott EB-terv megtárgyalását. A két ország szava e kérdésben kétségtelenül meghatározó, mivel az európai légi forgalom fele fölöttük bonyolódik le.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (European Economic and Social Committee, EESC) drámai hangú közleményt adott ki. „Egységes Európai Égbolt: most vagy soha!” – hangzik a dokumentum, amely leszögezi, a légtérreformot több mint egy évtizede határozták el az uniós tagállamok, és még most sem sikerült megvalósítani, ami a kommüniké szerint a légtérhasználat válságának elkerülése érdekében lenne létérdeke az európai légi közlekedésnek, de a folyamatot „egy szűk érdekcsoport ejtette túszul”. A bizottság sürgeti, hogy valamennyi érintett üljön tárgyalóasztalhoz a megoldás érdekében.