Dragon mentéspróba: túlélni a startbalesetet – videó!

Egy különleges teszt, ami igen fontos lépést jelent az új űrhajó fejlesztési folyamatóban: sikeresen vizsgázott a Dragon Crew, a jövendő személyszállító űrhajó mentőrendszere.

Arról a szisztémáról van szó, amelynek az a feladata, hogy ha a fellövés közben, még földközelben, sőt netán még a kilövőpadon, adódik valami veszélyes helyzet – beindultak a hordozórakéta hajtóművei, de közben irányítási probléma jelentkezik vagy a hajtóművek maguk működnek hibásan, esetleg kis magasságban felrobbanna a rakéta – magát az orrára szerelt űrhajót és a benne lévő embereket mégis meg lehessen menteni.

A Szojuz-startok esetében, illetve korábbi hordozórakétás felbocsátási rendszereknél erre egy külön mentőrakéta szolgál, amelyet a csúcs csúcsára, vagyis az hordozórakétán lévő űrkabinra szereltek, és ha nem volt szükség rá, az emelkedés egy bizonyos szakaszában ezt a mentőrakétát leválasztják az űrkapszuláról.

A SpaceX, a Dragon–Falcon-rendszer fejlesztő cége ebben is valami újat alkotott: nincs külön mentőrakéta, hanem az űrhajó saját hajtóművei működnek mentőrakétaként, ha szükség lenne rájuk. Ezt sikerült most „élesben” lepróbálni, ráadásul ugyanazon a kilövőpadon, amelyet a magáncég a Cape Canaveral űrrepülőtéren használ egyebek mellett a Dragon már repülő teherváltozatának indítására.

Amint az a felvételen is jól látható, a mentőrendszer nagyon nagy kezdősebességgel juttatja ki az űrhajót a veszélyes övezetből, a nyolc, a kapszulába szerelt SuperDraco hajtómű segítségével. Ugyanezek a hajtóművek szolgálnak majd arra, hogy a többször felhasználható űrhajó valamikor majd simán leszálljon a föld felszínére. Mentőrakétaként azonban, ellentétben az eddigiekkel, egészen az orbitális pálya eléréséig képes az űrhajót probléma esetén biztonságban a földre juttatni.

A kísérlet kevesebb mint 110 másodpercig tartott. Induláskor az űrhajó hajtóművei 1,2 másodperc alatt gyorsították száz mérföldes óránkénti sebességre a Dragonkabint, az elért maximális sebesség óránként 552 kilométer volt. Már az első másodpercekben működni kezdett a kormányzás is, ennek köszönhető, hogy a szerkezet pillanatok alatt az óceán fölé került: a pálya legmagasabb pontján a kapszula a hővédő pajzzsal, vagyis az aljával a föld felé fordult, levált róla a műszaki egység és kinyíltak először a fék- majd a főernyők, előbbiek stabilizálták, utóbbiak aztán viszonylag finoman vízre tették a Dragont.

Az biztos, hogy mind a megszakítási folyamat illetve emelkedés idején, mind leszálláskor, a szokásosnál nagyobb túlterhelés éri az űrhajósokat (a start másodperceiben nemhivatalos számítások szerint körülbelül 4 g), de a mentőrendszer lényege, hogy a Dragonban lévők túléljenek egy esetleges startbalesetet, és a mostani próba a rendszer működését rendben igazolta. Hogy közben miképp alakultak a kabin belsejében a dolgok, azt mérőműszerek sokasága figyelte, egy részük egy bábura erősítve. A SpaceX egyébként közölte, hogy ennek a bábunak, ellentétben a népszerű filmsorozat, a MythBusters sűrűn szenvedő „főhősével”, nem Buster a neve, sőt, egyáltalán nincs neve.

Az első hírek szerint ugyanakkor annyiban nem volt tökéletes a próba, hogy az űrhajó közelebb ért vizet a parthoz a számítottnál. A következő lépés a megszakított start után a megszakított repülés tesztje lesz, vagyis a mentőrendszer nem a földön kezd működni, hanem egy valóságos fellövés közben, nagyobb magasságban. Az emberek szállítására szolgáló első Dragon űrhajó startja még az idén megtörténhet, 2017-től pedig, ha az összes próba sikeres lesz, a Dragon (is) szállíthatja az űrhajósokat a Nemzetközi Űrállomásra: addig is a szerződés szerint a teherváltozat visz az ISS-re utánpótlást.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Utazzon velünk!

Az első világháborús olasz front déli szakaszát felkereső Isonzó Expressz emlékvonatra jelentkezzen a MÁV Nosztalgia Kft.-nél!