Bajban a CSA
Meglepően hosszú azoknak a desztinációknak a listája, amelyekről visszavonja most életbe lépett menetrendje szerint a járatait a cseh nemzeti légitársaság. Ahová mostantól nem járnak majd a gépei: Athén, Bejrút, Berlin, Hannover, Helsinki, Krakkó, Larnaca, Ljubljana, Oslo, Szkopje, Szófia, Stuttgart és Tbiliszi.
A listán ugyanakkor szerepelnek olyan városok, például Kassa és Stuttgart, ahová code-share megállapodás alapján más légitársaság gépével, de a CSA járatszáma alatt repülhet az utas.
Ami feltűnő, hogy az olyan járatok, mint Athén vagy Larnaca, épp az üdülési szezon kezdetével kerülnek ki a menetrendből.
Több más jel is mutat arra, hogy a CSA is a nehéz helyzetbe jutott európai nemzeti légitársaságok számát gyarapítja. Egyfelől a csehek is azzal próbálkoztak, hogy rövid távú, a légcsavaros-gázturbinás ATR-ekkel repülhető járatokat kiszervezzék egy olcsóbban fenntartható low-cost modellt követő társaságba, de ez ügyben csakúgy, mint például az Ibéria, a cseh társaság is beleütközött a szakszervezetek ellenállásába.
A másik fontos mozzanat, ami nyilván sokaknak a Malévot juttatja az eszébe, az, hogy az Európai Bizottság a CSA ellen is beindította a vizsgálatot az unió szabályainak meg nem felelő állami támogatások gyanújával. A Flightglobal összefoglalója kimondottan említi is a Malév ellen indult hasonló vizsgálatát.
A menetrend alapos átalakítása és az európai vizsgálat annyiban függhet össze, hogy az uniós követelményeknek akkor tenne eleget a légitársaság, ha az állami segítség radikális szerkezetátalakítással jár, vagyis nem az üzemi tevékenység életbentartására költik, hanem arra, hogy a légitársaság versenyképesebb legyen, ledolgozza veszteségeit.
A cseh kormány a Flightglobal összefoglalója szerint tavaly novemberben egyetlen mentőcsomagba vonta a légitársaságot és a prágai repülőteret kezelő céget. A pénzügyi szinergiák kihasználása mellett az állam két és fél milliárd cseh koronával, 129 millió dollárnyi összeggel támogatta meg a csomagot. Erről a kormány azóta is állítja, hogy megfelel az uniós szabályoknak, de az Európai Bizottság döntése erős kétségeken alapul – írja az internetes szakportál. Például, hogy mennyiben járulhat hozzá a légitársaság struktúraváltásához a bázisrepülőtérnek juttatott pénz.
