Train Hungary gabonavonattal

Történt, hogy fotózni indultam Papkeszire a jól bevált módon: Hajmáskérig vonattal, onnan kerékpárral Vilonya felé. A képek hamar elkészültek, hiszen a szokásosnál pár órával hamarabb lezavarták a papkeszi kiszolgálást – nem volt tehervonat Bakonyszentlászlóról, így a Dácsia már sokkal hamarabb ráért.

Szép idő volt, nem túl hideg, és bár a szél is erős volt, végre valahára a jó irányból fújt. Így aztán elkerekeztem Székesfehérvárig a csodás dimbes-dombos tájon. Az út Sárkeszi környékén egészen közel fut a 20-as számú vasútvonalhoz, de ez csak akkor tűnt fel, amikor a süvítő szélben egyre inkább vonatrobogásnak tűnő zajt hallottam. Gyorsan félreálltam egy olyan helyen, ahonnét rálátni a tájra, és máris feltűnt a vészesen közeledő tehervonat.

Eszeveszett tempóban téptem elő a fényképezőgépet, természetesen a hátizsák aljában lakik az ilyen túrákon. De sikerült, a nap is épp sütött, a vonat is igazán látványos. A Train Hungary mozdonyai messziről is jól látszanak, de a zöld kocsik sem olvadnak bele a téli tájba. A tehervonatot Sárszentmihály állomáson megfoghatták egy időre, mert Székesfehérváron ismét találkoztam vele, amikor a Balatoni út felüljárórendszerén tekertem már az állomás felé.

Bónusz, hogy Kelenföldön is megvártak. Az előttem nagyjából húsz perc előnnyel közlekedő tehervonatot rövid időre félre rakták, de épp csak annyira, hogy amikor már hazafelé tartottam, a Bartók Béla úti hídon átmenjen a fejem fölött.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!