Új légitársaság indít szuperjumbókkal transzatlanti járatokat

A Global Airlines alapítója, James Asquith négy Airbus A380-ast vásárolt, és hamarosan olyan szolgáltatást kezdeményez velük, aminek a filozófiája távol áll a fapados légitársaságok nyomorúságától.

Glasgow-ban jelentették be, hogy a Global Airlines május 15-étől két európai célállomásról indít járatokat a New York-i JFK-re. A légitársaság az első járatokra exkluzív előzetes regisztrációs programot kezdeményezett az érdeklődőknek, még mielőtt a nagybani értékesítést elindították volna.

Az új járatok Manchesterből és Glasgow-ból indulnak majd a New York-i John F. Kennedy nemzetközi repülőtérre, a Global „a repülés varázsaként” kínálja az utakat. A korábban tárolt, például kínai és singapore-i légitársaságok által üzemeltetett A380-asokat teljesen felújították, utasterüket átalakítottak, új étlapokat állítottak össze, az első- és üzleti osztályú utasok emellett ingyenes sofőrszolgálatot is igénybe vehetnek a repülőtérre a Global és a Blacklane partnersége révén.

James Asquith 2021-ben alapította a Global Airlines-t. Asquith igazi self made man, eddigi életről és törekvéseiről, a startup Globalban látott fantáziáról a The Times ír hosszabban, nagyon érdemes elolvasni. Szóval az alapító 24 éves korára a Föld mind a 196 szuverén országában megfordult, és az utazásai során szerzett tapasztalatai csak megerősítették hitében, miszerint egészen fiatalkori álmát valóban egy saját, az utasoknak megkülönböztetett bánásmódot nyújtó légitársaság létrehozásával kell megvalósítania. Akadt élménye elég, amiből meríthetett, hiszen utazásai során nem kevesebb, mint 284 különböző légitársaság gépével repült.

Azt is látta, az elmúlt két évtizedben mindegyik légitársaság szinte egyforma eszközökkel igyekezett kivetni hálóját az utasokra – a körülményekkel alig törődve, az egymással folytatott árversenyek révén kívánták üzleti céljaikat megvalósítani. Asquith-nek már eredendően az volt a koncepciója, hogy megoldást kínáljanak a rendszeres utazási frusztrációkra, beleértve ebbe a gyakori késéseket, a járattörléseket, a poggyászproblémákat, a felszolgált étkek olykor gyatra minőségét és az ügyfélszolgálatok gyalázatos teljesítményét. Mindezt úgy, hogy ne korlátozzák cselekvési szabadságukat a légiközlekedéssel kapcsolatos, berögzült paradigmák. A szuperjumbókat sem véletlenül választották a társaság zászlóshajóinak, a „modern ikont, amely ötvözi a modern technológiát az átgondolt, a világ legkényelmesebb utasterével”. Az egyenként 471 ülőhelyet kínáló, háromosztályos A380-asok beleillenek Asquith átfogó szolgáltatás fejlesztési elképzeléseibe, és az alapító már a flotta bővítését fontolgatja.

Azt viszont nem árulta el, mennyiért jutott a leállított repülőgépekhez, de annyit azért igen, hogy „kevesebbért, mint azt az emberek gondolnák”. Tudott, a Global Airlines nem lízingel, ellenben úgy vásárolta meg a madarakat, hogy ehhez nem kellett pénzt felvennie. A leállított A380-asok után nem kapkodnak a légitársaságok, annak ellenére, sem a légiutas-forgalom évről évre növekszik, az utasszám hamarosan eléri a Covid előtt évi 4,54 milliárdot, a repülőgépgyártók típustól függően három–nyolc év múlva tudják teljesíteni a most leadott megrendeléseket, és kapacitásproblémák lépnek fel – Asquith a kétemeletesek üzemeltetésének gazdaságosságára vonatkozó számításai valószínűleg mást eredményt hoztak, mint azoknak a légitársaságoknak a kalkulációi, amelyek ódzkodnak ezektől a repülőgépektől. Hogy miért? Egyrészt tisztában van azzal, hogy az általános felfogás szerint az A380-asok négymotoros kerozinfalók, az ülésekre kivetített üzemeltetésük sokba kerül, nem kifizetődő. Márészt viszont, szerinte, nem ez a helyzet. „Szó sincs ilyesmiről, ha ezek a gépek a megfelelő útvonalon, és teltházzal repülnek” – így az a Global alapítója.