Őket küldik el a reptérről
Eredetileg 250 fő elbocsátását tervezte a Budapest Airport Zrt., de végül jóval kevesebb ember marad munka nélkül.
A repülőteret üzemeltető cég azután döntött a dolgozók egyötödének elbocsátásról, miután a Malév február 3-án beszüntette működését. A reptér forgalmának 40, bevételeinek 60 százalékát adó légitársaság eltűnése alaposan felforgatta az éppen növekedésnek induló reptér üzleti terveit.
A repteret üzemeltető Budapest Airport (BA) már korábban több részfeladatot alvállalkozókra bízott, így a cég idén januárban körülbelül 1100 főt alkalmazott. Lapunk belső, de hivatalosan meg nem erősített forrásokból úgy értesült, hogy a cég döntése alapján 177 dolgozótól kénytelenek elbúcsúzni a kollégák. Információink szerint a biztonsági területről hatvannégy, a fogyasztói üzletágból három, az ingatlangazdálkodásról három, a környezetvédelmi és egészségügyi igazgatóságról kilenc, a légiközlekedési üzletágból harmincnyolc, pénzügyi területről huszonnyolc, a repülőteret fejlesztő csapatból tizenkettő, a szolgáltatóközpontból huszonkettő, a vezérigazgatói kabinetből pedig egy főnek szűnik meg a munkahelye.
A felsorolásból kitűnik, hogy nem csak adminisztratív, hanem légiforgalmi dolgozóktól is kénytelen megválni a cég, így az előtereken dolgozó forgalmi tisztek, illetve a biztonságért felelős munkatársak közül is többeket elküldenek, valamint megszűnik a terminálok működését felügyelő szolgálat is.
A cég igyekszik erényt kovácsolni a mindenki számára kellemetlen helyzetből. Mint korábban megírtuk, a biztonsági őrséget a légiforgalmi szempontból kritikus területre összpontosítják, a reptér külső területeit pedig igyekeznek kereskedelmileg vonzóbbá tenni - többek között azzal, hogy a leendő bérlők nem gépfegyveres őrökkel találják szembe magukat a kapun belépéskor. A cégnél azt remélik, hogy a kiváló közlekedési kapcsolatokkal rendelkező, összközműves területre sikerül logisztikai és kiskereskedelmi cégeket csábítani. Ezzel sikerülne egy olyan bevételi forrást teremteni a repülőtéren, ami nem függ ennyire a légiipar sikereitől, hanem profitálhat a turizmus, illetve a kiskereskedelem esetleges fellendüléséből.
