Malév: mától stratégiailag kiemelt vállalat
A Magyar Közlöny hétfői, január 30-i számában jelent meg az a kormányrendelet, amely a Malévet stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősíti. Az Orbán Viktor aláírásával megjelent rendelet hétfő reggel hét órától hatályos – adja hírül az origo.
A rendelet alapján a Malév vonatkozásában így a csődtörvény 65–67. paragrafusát, illetve a 68–70. paragrafusát kell alkalmazni. Eszerint ilyen szervezetek esetében vagyonfelügyelőként, illetve felszámolóként a kormány által rendeletben kijelölt állami felszámoló jár el. A törvény szerint a kormányrendelet kihirdetésétől kezdve a gazdálkodó szervezet ellen a hitelezők csődeljárást nem kezdeményezhetnek, a kérelmet a bíróság soron kívül elutasítja. Továbbá rendkívüli moratórium illeti meg a kiemelt fontosságú céget a vele szembeni követelések teljesítésében.
Az állami kontroll alatt folyó eljárás lehetővé teszi, hogy az állam által irányított és ütemezett eljárásban rendezzék a légitársaság pénzügyi helyzetét. A kormány számára ez azért lenne előnyös, mert több ok miatt sem engedheti meg magának, hogy a Malév felszámolásának lezárultáig ne álljon fel az új nemzeti légitársaság. Az Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közleményében is szerepelt, hogy „változatlanul kiemelt cél, hogy a nemzetgazdasági érdekek hatékony érvényesülését biztosítva Budapest-központú nemzeti légitársaság működjön Magyarországon”.
A Malév egyik korábbi, neve elhallgatását kérő vezetője úgy nyilatkozott az [origo] megkeresésére, ha egyszerűen megszűnne a Malév, a konkurensei kis idő elteltével szinte tökéletesen ellátnák a feladatát, bár feltehetően kicsit drágábban.
A csőd- vagy felszámolási eljárás abban az esetben lenne elkerülhető, ha egy tőkeerős befektető szállna be a cégbe. Az állam által irányított eljárásra azért lehet szükség, mert a kormány több okból sem engedheti meg magának, hogy a Malév esetleges felszámolásának lezárultáig ne álljon fel az új nemzeti légitársaság. Egyrészt a turizmusban várható visszaesés jelenthet költségvetési kiesést, másfelől a repteret működtető Budapest Airport privatizációs szerződésében van egy pont az elvárt minimális utasforgalomról. Ha az nem teljesül, az államnak fizetnie kell a BA Zrt.-nek – írja az origo.
