Magyar repülés 2011-12: a KBSZ a repülésbiztonságról
Az iho/repülés szeretne év végi összefoglalót nyújtani olvasóinak 2011 legfontosabb történéseiről, a magyar polgári repülés jelentős pillanatairól, és arról is, hogyan látják esélyeiket, kilátásaikat 2012-re a magyar aviatika fontos szereplői. Erről küldtünk kérdéseket állami intézményeknek, vállalatoknak, vállalkozóknak, sportrepülő közösségeknek.
Az iho/repülés mindössze fél éves működésének eredményét érzékelhetjük abban, hogy milyen sokfelől érkezett válasz a kérdéseinkre. Az év utolsó és a következő év első napján ezeket a véleményeket adjuk közre, amelyekből kirajzolódik a hazai repülés néhány fontos területének állapota, és az, milyen pozitív változásokat szeretnének a légipartnerek az új évben.
Bajkó Erika, a Közlekedésbiztonsági Szervezet kommunikációs vezetője
Mik voltak az intézmény életében a legfontosabb pillanatok 2011-ben?
2011 eseményei közül az első és legfontosabb, hogy életbe lépett az Európai Parlament és a Tanács 996/2010/EU rendelte a polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények vizsgálatáról és megelőzéséről, és a 94/56/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről. Maga az EU rendelet ugyan 2010. december 2-től hatályos, de a hazai jogszabályi környezet hozzáigazítása 2011-ben történt meg. Mindez egy külső szemlélő számára nem igazán látványos, de a KBSZ szempontjából meghatározó jelentőségű, mert ezzel az eddigi nemzeti – és esetenként egymástól eltérő – szabályozásokat egy magasabb szintű, egységes európai rendszer váltotta fel, és közösségi szinten kerültek meghatározásra a balesetvizsgálat alapelvei, a kivizsgálók jogai és a balesetvizsgáló szervezetek függetlenségének garanciái.
A fenti rendelet alapján 2011-ben megalakult az európai balesetvizsgáló szervezetek hálózata, az ENCASIA, amely a jövő szempontjából ígéretes lehetőségeket rejt magában a balesetek megelőzése tekintetében. A Hálózat négy munkacsoportja közül a KBSZ kettőben vesz részt, és ezek egyike éppen a szakmai vizsgálatok tapasztalatainak egymás közötti, minél szélesebb körű megosztását tűzte célul.
Ugyancsak kiemelkedő fontosságú volt a KBSZ szempontjából a Honvédelmi Minisztériummal és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal a korábbi években kötött együttműködési megállapodások felülvizsgálata és az igényekhez történő igazítása. Mivel a KBSZ a kizárólag állami légijárművel történt eseményeket (köztük a katonai repülések eseteit) is vizsgálja, ezért alapvető, hogy a hazai légierőnél rendszeresített típusok tekintetében is megfelelő szakismeretekkel rendelkezzenek a balesetvizsgáló szakemberek. Az együttműködési megállapodás különösen nagy hangsúlyt fektet ezen szakértelem biztosítására. Az OKF-fel kötött együttműködési megállapodás egyik kiemelt jelentőségű célja a KBSZ részéről, hogy biztosítsa a mentésben résztvevő katasztrófavédelmi szakemberek segítségét az eredményes szakmai vizsgálat lebonyolításához. Ők azok ugyanis, akik általában elsőként érnek egy baleset helyszínére, majd az emberi élet mentése és ha lehetséges, az anyagi kár csökkentése érdekében kényszerűen változtatnak a helyszínen, a roncson. Nem mindegy tehát, hogy milyen információkat adnak tovább a balesetvizsgálóknak a helyszínen találtakkal kapcsolatosan, illetve, hogy pontosan tájékoztassanak az esetleges változtatásokról, s ha egy mód van rá, minél többet megőrizzenek az eredeti helyszínből.
Hogyan értékeli az idei évet általában az intézmény illetve a repülésbiztonság eddigi történetében?
Szakmai szempontból a 2011. év nem hozott jelentősebb változásokat – szerencsére vagy sajnos, ami nézőpont kérése. A repülésbiztonság tekintetében mondhatni átlagos évet zártunk. Sajnos az idei esztendőnek is megvoltak a halálos balesetei. A kisgépes repülés és az egyéb repülőeszközök (siklóernyő, sárkányrepülő) körében úgy tűnik, hogy évi 3-4 alá nem igen mozdul a bekövetkezett halálos balesetek száma. A kereskedelmi célú repülésben egy olyan esemény történt, amely a közérdeklődés középpontjába került: magyar lajstromban lévő repülőgép alsó borítása a heraklioni repülőtéren való leszálláskor sérült. Az esetnek személyi sérültje nem volt és a repülőgép is a helyszínen javítható volt. A katonai repülésben 2011-ben halálos baleset nem történt.
Ami a KBSZ életét, működtetését illeti, 2011 nehéz esztendő volt, a gazdasági válság a közigazgatásban is jelentős takarékossági intézkedéseket követelt. Reméljük, hogy ebből a szempontból 2012 valamivel könnyebb évnek ígérkezik.
Hogyan látják a 2012-es kilátásokat, melyek lennének az örömmel várt események, és mi az, amitől leginkább tartanának, ha bekövetkezne?
Talán sablonos válasz tűnik, de egy-egy helyszínről visszatérve, mi nagyon is így gondoljuk: annak örülnénk, ha 2012-ben minél kevesebb lenne a „munkánk”, minél kevesebb baleset, súlyos repülőesemény történne a magyar légijárművekkel, s ha ehhez mi is hozzájárulunk, akkor már nem dolgoztunk hiába.
(folytatjuk)
