Londoni reptérhírek: nem épül meg Boris szigete – vagy mégis?

Az angliai reptérhelyzetet vizsgáló brit kormánytestület, az úgynevezett Davies-bizottság végleg elvetette a londoni polgármester, Boris Johnson dédelgetett álmát, a „Boris szigetét”, vagyis a vadonatúj, négypályás óriás légikikötőt a fővárostól keletre, a Temze torkolatvidékén. A bizottság már korábbi közbülső jelentéseiben is gyakorlatilag kizárta egy teljesen új reptér építését akár a torkolatvidéken, akár a csatorna homokzátonyain, azzal a megjegyzéssel, hogy egy ilyen légikikötőnek súlyos környezeti következményei lennének, ami pedig a gazdaságiakat illeti, a zöldmezős beruházás nem úszható meg 70–90 milliárd font alatt, míg a „más megoldások”, úgymint valamelyik jelenlegi reptér bővítése, 30–60 milliárdos keretek közé szorítható.

Mint arról korábban beszámoltunk, ezek után Heathrow és Gatwick harcol a lehetséges bővítésekért, Heathrow a legvalószínűbb, északnyugati harmadik pálya javaslata mellett ráadásul kidolgozta a maga szokatlan verzióját arról, hogy az új pálya a régi meghosszabbítása is lehetne, és a 6400 méteres betonon egy biztonsági zóna közbeiktatásával gyakorlatilag egyszerre lehetne fel- és leszállásokat végrehajtani.

A nagy angliai reptérháborúnak eme eléggé előre látható fordulatát kommentálta a Flightglobal szakértője, David Learmount is, aki szerint az elsődleges ok, amiért a Davies-bizottság elvetette a torkolati repteret, nem is annyira a pénz, hanem az időfaktor. „Boris szigetét” felépíteni nem egyszerűen drágább, hanem sokkal tovább tartana, miközben a jelentés azt hangsúlyozza, hogy a plusz pályakapacitásra sürgősen szükség lenne.

Érdekes pontja a vitának, hogy a míg Boris Johnson kemény környezetvédelmi érvekkel támadja a jelenlegi repülőterek fejlesztését, addig a brit légiforgalmi irányítás szolgáltatója, a NATS épp azt mondja, hogy Heathrow bővítésével olyan hatékony légiforgalmi rendszert alakíthatnak ki a délkelet-angliai övezetben, amely nemzeti szinten a legalacsonyabb kibocsátással járhat.

Learmount úgy véli, hogy a Davies-bizottság állásfoglalása ellenére Boris Johnson terve nem biztos, hogy végleg eltűnik a süllyesztőben, Johnson ugyanis a konzervatív politika jelentős figurájává nőtte ki magát, netán ő maga lesz valamikor majd a Konzervatív Párt vezére. Johnson azonban azt is is érzékeli, hogy Nyugat-London legnagyobb, legtöbb embert foglalkoztató gazdasági objektumát, Heathrow-t bezárni annyit jelent, hogy a fővárosnak ez a fele gyakorlatilag ellene fordulhat.

Ezért újabban miközben változatlanul sürgeti a torkolati nagy beruházást, Heathrow szerinte úgy maradhatna meg Londonban, mint Orly Párizsban, a Charles de Gaulle felépítése után, vagyis mint a brit főváros második, főképp regionális repülőtere.

Learmount azonban a Davies-bizottság döntéséből azt olvassa ki, hogy a konzervatív kormányzat a leggyorsabb megoldást fogja 2015-ben a feltehetően újraválasztott konzervatív kormányzat elé tárni első helyen, ez pedig mégiscsak Heathrow bővítése lesz, akár egy harmadik pálya épül, akár az északit hosszabbítják meg nyugat felé. Learmount szerint ugyanakkor néhány évvel ennek megvalósulása után még mindig egy meglévő repülőtér fejlesztése következik, vagyis Gatwick építhet új pályát.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!