Légitársaságok kontra repterek: jogos-e a várható tarifaemelés?

Az IATA-főnök vádol, a repterek akadályozzák az iparág felfutását. Az ACI szerint a légicégek kormánytámogatást is kapnak, és csak akkor fizetnek, ha tényleg repülnek.

Kemény vita alakult ki a légitársaságokat képviselő Nemzetközi Légiközlekedési Szervezet, illetve a repülőterek felől az ACI (Airport Council International) között, annak nyomán, hogy az IATA évi közgyűlésén a szervezet vezetője azzal vádolta a repülőtereket és légiforgalmi szolgáltatókat, hogy az utóbbiak tarifái aláaknázzák az iparág helyreállítását.

A légitársasági szervezet számításai szerint az reptéri és irányítási szolgáltatások díjai már eddig is 2 milliárd 300 millió dollárral emelkedtek. Ezt az IATA vezetője borzalmasnak nevezte, és azzal vádolta a másik oldalt, hogy a krízis pénzügyi terheinek „apokaliptikus hányadát” terheli a légitársaságok fogyasztóira „csak azért, mert megteheti”. Willie Walsh szerint a repülőterek és irányító szolgálatok számára nem a díjtételek növelése, hanem a kiadásaik csökkentése kell, hogy elsődleges legyen.

Arra utalt, hogy jövő évben a londoni Heathrow tarifái kilencven százalékos emelését tervezi, az amszterdami Schipol pedig már előterjesztette igényét több, mint negyven százalékos emelésre a következő három évre. A huszonkilenc Eurocontrol-tagállam pedig közel 9 milliárd 300 millió dollárnyi bevételt tervez a légitársaságoktól annak érdekében, hogy ellensúlyozzák a Covid-járvány okozta veszteségeket.

A repterek európai szövetsége szinte azonnal reagált, méghozzá hasonlóan nem túl visszafogott hangnemben.  Az ACI szerint az IATA torz és hamis képet fest a repülőtéri iparágról, elutasítja, hogy a légikikötők akadályozzák a légiközlekedési iparág magához térését, és mindezzel szemben hoz fel olyan tényeket, mint hogy az európai repülőterek bevételük hatvan százalékát vesztették el 2020-ban és a veszteségi ráta még ennél is magasabb, hatvanöt százalék az idei év első felében. Az előre lekötött áruköltségeket pedig nem lehetett csökkenteni a forgalmi veszteségekkel párhuzamosan.

Amint a szervezet már korábban is jelezte, az IATA-légitársaságok „prominenseivel” ellentétben a repülőterek nem részesülhettek pénzügyi könnyítésekben a kormányok részéről, ezért csak hiteleket vehettek fel, az eladósodásuk 2019-hez képest kétszáz százalékos.

A légitársaságok a forgalom fellendülése óta élvezhették a növekvő bevételeket, a repülőtereknél ez sokkal lassabban csapódik le, a bevételek továbbra sem fedezik a működési költségeke Ehhez járul hozzá a légitársaságok leszállási jogait érintő gyakorlat, ami kihasználatlan kapacitásokra vezet ez főképp a nagy központi légikikötőket érinti hátrányosan. Mindezek miatt Európa repülőtereinek többsége a tarifák emelése nélkül nem tudja helyreállítani pénzügyi egyensúlyát, hangzik a közlemény.

Az ACI Europe igazgatója, Olivier Jankovec hozzátette, a légitársaságok csak akkor kell, hogy repülőtéri díjakat fizessenek, ha ténylegesen működnek, és hónapokon át megtagadják a visszafizetést azoknak az utasoknak, akiknek a járatát nem teljesítették. A repülőterek kilencvenöt százaléka rendszeresen ajánl árengedményeket és egyéb ösztönzőket a társaságoknak. A helyzet, beleértve a fenntartható infrastruktúra kiépítésének igényét, inkább javuló együttműködést feltételezne a légiközlekedési partnerek között, „nem pedig rövid távra szóló egyoldalú akciókat, mások költségére.”